Betiltotta az oroszbarát pártot a Nyugat felé forduló Moldova

Dűlőre vittek egy régóta zajló belpolitikai konfliktust Moldovában: a helyi legfelsőbb bíróság betiltotta és feloszlatta a Șor  nevű pártot, ami az oroszpárti irányvonal képviselője volt eddig az Ukrajna és Románia között fekvő kis országban.

ami Moldova szövetségesi rendszeréről és igazodásáról szól. Mint ismert, Moldova a Szovjetunió egyik apró tagállama volt, amit a történelem során a román Moldva fejedelemséghez tartozó területeken hoztak létre.  Az egyharmad magyarországnyi területű, 2,5 milliós népességű ország lakóinak 82 százaléka vallja magát moldávnak – az etnikum és a nyelv mibenléte érzékeny és forró kérdés Moldovában, mert gyakorlatilag román nyelven beszélő románokról van szó, ám e népcsoport nagyon nagy többsége moldávnak nevezi magát. Mellettük 6 százaléknyi ukrán és 4-4 százaléknyi orosz, illetve gagauz (török származású, ámde ortodox keresztény népcsoport) él Moldovában.

Moldova egyik nagy megoldatlan problémája a sok közül Transznisztria: az amúgy is kis területű ország keleti sávja, a Dnyeszteren túli vékony földsáv egy rendezetlen jogállású terület, ami a Szovjetunió 1991-es fölbomlása után kiáltotta ki függetlenségét, majd fegyveres konfliktusba kezdett Moldovával. A Transznisztria mögötti politikai és katonai erők gyakorlatilag a szovjet, illetve az orosz érdekszférához való tartozás mellett álltak ki, s az orosz hadsereg máig ott állomásozik a félmilliós lakosságú területen. Transznisztriát ugyanakkor egy szuverén állam sem ismeri el függetlennek, sőt, az ukrajnai háború árnyékéban az Európa Tanács Transznisztriát Moldova Oroszország által elfoglalt területének nyilvánította.

Az elmúlt években a Șor nevű párt vált az orosz érdekek legjelentősebb képviselőjévé az országban. A párt eredetileg 1998-ban jött létre Egyenlőség néven szovjet- és oroszpárti, nosztalgikus üzenetekkel házalva, majd kevéssé sikeres évek után 2016-ban Ilan Short tették meg vezetőjüknek.

De ki is ez a Shor? Nos, egy jellegzetesen kelet-európai figura, egy a gazdaság, a politika és a mögöttük lévő homályzóna határvidékein egyensúlyozó oligarcha. 1987-ben született egy Szovjet-Moldovából kivándorolt zsidó család gyermekeként Tel Avivban, de a család a kilencvenes évek elején visszatért Moldovába. A családfő ekkoriban nagy forgalmú kereskedőcéget épített fel vámmentes termékek árusításából. A felhalmozott vagyonból a fiatal Ilan is részesült, aki aztán tévécsatornákat, biztosítótársaságot és még az FC Milsami Orhei focicsapatot is megvette. Ilan Shor aztán a Banca de Economii nevű moldáv bank vezére lett – ami 2014-ben két másik helyi bankkal együtt egy hatalmas bankbotrány érintettje lett. Akkoriban e három bankból 1 milliárd dollárnyi (több mint 300 milliárd forintnyi) összeg tűnt el megalapozatlan kölcsönügyletek révén különböző jól rejtegetett céghálókba.

A kiáramló pénzekből jelentések szerint Ilan Shorhoz köthető cégek is részesültek. A botrány kapcsán aztán fejek hullottak: Vlad Filat, Moldova korábbi kormányfője például 9 évnyi börtönbüntetést kapott. Shor házi őrizetbe került, aztán előremenekülve 2015-ben megválaszttatta magát Orhei város polgármesterének. Végül pedig fogta magát, és Izraelbe menekült, ahol azóta is tartózkodik. Short 2017-ben 7,5 évnyi börtönbüntetésre ítélték pénzmosás és csalás bűntette miatt, néhány hete pedig, 2023 áprilisában a büntetést 15 évre emelte a fellebbviteli bíróság, és befagyasztották a Moldovában elérhető vagyonát is.

Mindezektől függetlenül Shor a távolból is aktív maradt a moldáv politikában. 2022 szeptemberétől pártja rendszeres tüntetéseket szervezett a nyugatbarát moldáv kormány ellen – a vádak szerint fizettek is a tüntetőknek. Az egymást követő tüntetések hevében

Addigra azonban Short már szankciók alá vonta az Egyesült Államok, amit idén májusban az Európai Unió szankciói követtek Shor ellen.

A tüntetések ugyanis 2023 első heteiben sem csillapodtak, ahogy a kedélyek sem. Február 9-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy az ukrán titkosszolgálatok felfedeztek egy összeesküvést, ami a mostani nyugatbarát moldáv kormány megbuktatására és oroszbarát új vezetés helyzetbe hozásáról szólt, s ezen értesüléseket elküldték a moldávoknak is. Oroszország tagadta Zelenszkij állításait.

Február 13-án azonban már

a terrorizmus és túszejtés eszközeit is bevetve. Az államfő arról beszélt: a terv az, hogy Oroszországból, Fehéroroszországból, Szerbiából és Montenegróból érkeznek szabotőrök és provokatőrök, akiknek segítségével tüntetéseket akarnak kirobbantani, és ezeken keresztül elérni, hogy egy oroszbarát bábkormány vegye át a vezetés a volt szovjet tagállamban. Hozzátette ugyanakkor: ez az erőszakos terv azonban nem fog működni.

Eddigre azonban már újabb szintet ért el Moldova nyugati elköteleződése. A lendületet ehhez – mint oly sok minden máshoz – Oroszország Ukrajna elleni agressziója adta meg. Pár nappal az orosz támadás után, 2022. március 3-án Maia Sandu aláírta az EU-tagsági kérelmet, június 23-án pedig Moldova hivatalosan is EU-tagjelölt lett, egy időben Ukrajnával.

És szóba került Moldova NATO-tagsága, ami nem a nyugatos országvezetésen, hanem a távolságtartóbb lakosságon múlik. A téli forró események után áprilisban Maia Sandu elnök arról beszélt: „Úgy vélem, a Moldovai Köztársaságnak védernyőre van szüksége. De ha népszavazást tartunk, az sem fog változtatni a helyzeten. A lakosság többsége a semlegességet választja.”  Sandu ezzel arra utalt, hogy közvélemény-kutatások szerinta moldovaiak 55 százaléka határozottan ellenzi a NATO-csatlakozást, s mindössze 27 százalékuk támogatna egy ilyen lépést. Ugyanakkor Moldova így is együttműködik a NATO-val egy partnerségi megállapodás keretében. Sandu tavasszal elismerte: „Realista vagyok, a helyzet olyan, amilyennek azt ismerjük. Sem mi, sem én nem tudok változtatni az alkotmányon. Azt tesszük, ami a kötelességünk és megtehetünk az állampolgárok biztonsága érdekében” – mondta Sandu hozzátéve, hogy jelen körülmények között Moldova „rendkívül kiszolgáltatott”.

Májusi hír volt, hogy új „kormánytámogató” missziót indítana az Európai Unió, hogy így küzdjön Oroszország „destabilizáló tevékenysége” ellen az országban. A misszió feladatai közé tartozik majd „Moldova biztonsági ágazatának ellenálló képességének fokozása a válságkezelés területén, valamint a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség erősítése, beleértve a kiberbiztonságot és a külföldi információs manipuláció és beavatkozás elleni küzdelmet is”. A személyzet különleges szakértelemmel fog rendelkezni „a külföldi kémkedés elleni küzdelem terén”. A dokumentum szerint a projektre „külső szereplők destabilizáló tevékenységei” miatt van szükség.

A mostani helyzetben az orosz vezetés, a háborúzó Ukrajnán túlról figyelve sok mindent nem tud tenni, azon kívül, hogy elbocsátó nem szép üzenetekkel bombázza Moldovát. Pár hete Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt közölte: „Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi moldovai vezetés gyorsan sodródik a jól ismert ruszofóbia felé, mert valamilyen okból [...] az európai integráció iránti vágyukat a ruszofóbia megerősödésével azonosítják. Úgy gondolják, hogy az európai integráció abszolút kötelező velejárójának kell lennie Oroszország és minden oroszbarát megnyilvánulás gyűlölésének” – mondta a szóvivő, hozzátéve: „Ez egy olyan ország, amely most gyorsan megpróbál barátságtalanná válni velünk. Csak sajnálni lehet ezt”. A maga újabban keresetlen stílusában Dmitrij Medvegyev is szólt egy keményet a minap: „A helyi főnökök eladták az országot Romániának, hazaárulóvá váltak. És nincs értelme semmiről beszélni velük. Hagyjuk, hogy a nép számoljon el velük. És végre eldöntse, hogy kik ők: moldovaiak vagy románok”.

Medvegyevnek a román vonallal kapcsolatban akár igaza is lehetne, de még sincs. A tény az, hogy a román-moldáv egyesülés – aminek lezavarására talán nem is adódna jobb idősáv, mint az ukrajnai háború zavaros, zajos időszaka – nem látszik reálisnak.

Romániában pedig éppen mostanában kerültek kisebbségbe az egyesülés támogatói.

A moldáv állam mindenesetre mostanra megtörte az oroszpárti belső ellenzéket. Shor büntetésének szigorítása, valamint pártja alelnökének, az egyébként szintén moldáv zsidó származású Marina Taubernek a minapi letartóztatása (épp egy Izraelbe tartó repülőre akart felszállni a pártfinanszírozási szabályok megsértésével gyanúsított politikus); no és a tény, hogy Igor Dodon korábbi oroszbarát elnököt és helyi politikai nagykutyát is folyamatos igazságszolgáltatási nyomás alatt tartják, azt mutatják: a nyugatpárti erők helyzetben vannak Moldovában és hosszú távú céljaik elérésén fognak továbbra is dolgozni. Putyin háborúja Ukrajna ellen az ő dolgukat is könnyebbé tette.

Nyitóképen: EU-párti tüntetés Moldovában májusban (Diego Herrera Carcedo / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)