A NATO-szövetségesek fokozzák jelenlétüket a térségben, miután az Egyesült Államok vezette katonai szövetség tavaly biztonsági kihívásnak minősítette Kínát.
Németország 2024-ben két hadihajót küld az Indo-csendes-óceáni térségbe – közölte Boris Pistorius védelmi miniszter vasárnap. A szingapúri Shangri-La Párbeszéd konferencián, Ázsia legfontosabb biztonsági konferenciáján felszólalva Pistorius kijelentette, hogy az országoknak ki kell állniuk a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a nagy tengeri átkelőhelyek védelme mellett.
„Ennek érdekében a Németország 2021-ben egy fregattot küldött az Indo-csendes-óceáni térségbe,
és 2024-ben ismét haditengerészeti eszközöket – ezúttal egy fregattot és egy ellátóhajót – fog a térségbe telepíteni”
– mondta a védelmi miniszter. A miniszter hangsúlyozta, hogy a bevetés nem irányul egyetlen nemzet ellen sem, és a tengeri útvonalak védelmét célozza.
Szerinte
„Németország elkötelezett a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme mellett,
legyen szó a Földközi-tengerről, a Bengáli-öbölről vagy a Dél-kínai-tengerről”.
2021-ben közel 20 év után először hajózott be egy német hadihajó a Dél-kínai-tengerre, amivel Berlin csatlakozott más nyugati országokhoz, és növelte katonai jelenlétét a térségben, miközben Kína ambíciói miatt egyre nagyobb riadalmat keltenek a nyugati hatalmakban.
Nyitókép: Frank Hormann / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
