A következő esztendőtől már ismét 4 százalék fölötti gazdasági növekedéssel számol az óév utolsó előtti napján közzétett pénzügyminisztériumi előrejelzés, amelyből viszont megerősítést nyert, hogy 2023 még közel sem lesz fenékig tejfel. Bár a magyar gazdaság minden valószínűség szerint elkerüli a recessziót, sőt meg is haladja az eurózóna növekedési ütemét, a koronavírus-járvány előtt és után produkált bővülésre minimum egy évet még várni kell.
Ki hallott már ilyet? Az IMF bízik leginkább hazánkban
A nemzetközi szervezetek, intézmények előrejelzéseivel kapcsolatban kérdeztük Pásztor Szabolcsot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatóját, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a legpesszimistább ezúttal is – a hazánkkal egyébként sem kifejezetten rózsás kapcsolatot ápoló – Európai Bizottság, amely az Európai Unió egészére 0,3, Magyarország esetében pedig mindössze 0,1 százalékos növekedést, azaz gyakorlatilag stagnálást jósol 2023-ra. Ugyanakkor
a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közel sem ilyen borúlátó: mindketten egy legalább 1 százalékos növekedési többletet látnak a magyar gazdaságban az eurózóna tagállamaihoz képest.
A valutaalap 1,8, az OECD pedig 1,5 százalékosra teszi a GDP-arányos bővülésünk mértékét, ami a 0,5 százalék körülire várt eurózónás teljesítménnyel összevetve jóval csinosabb.
A világgazdaságot illetően az IMF és az OECD 2,2–2,7 százalék közötti bővülést vár, ami bár komoly lassulás 2022-hez képest, a bővülés visszaesése várhatóan közel sem lesz azonos volumenű, hiszen míg az Egyesült Államokban és Európában egyértelműen recessziós félelmek dominálnak, addig Ázsia egy látványos felívelést mutathat.
„A bizonytalanság ugyanakkor különösen nagy szerte a világban, leginkább az Ukrajnában dúló háború és az energiaárak alakulása miatt” – mondta Pásztor Szabolcs, aki a növekedési kilátásokat visszafogó okok között említette a szigorú monetáris politikát, a magas energiaárakat, az infláció miatt gyengébb reáljövedelem-emelkedést, valamint az üzleti bizalom csökkenését, ami miatt a vállalatok elhalasztják a beruházásaik egy részét.
Ez áll a magyar növekedési többlet mögött
A szakember szerint az említett hazai növekedési többletnek három tényező ágyazott meg. Egyrészt az, hogy
a beruházások terén Magyarország az első három uniós ország között volt a koronavírus-járvány előtt, alatt és után is.