Csakhogy ezen tiltás egy helyrajzi számra történő elrendelése – vagyis a tulajdonos MÍSZ tulajdonosi jogainak korlátozása – jogellenes, felmerül tehát „az ismeretlen tettes vagy tettesek által elkövetett hivatali visszaélés (jogalkotói hatalommal való visszaélés) bűncselekményének alapos gyanúja” – hangzott el a kormánypártok csütörtöki tájékoztatóján.
Nagy István felháborítónak tartja, hogy ilyen eszközökkel akarták ellehetetleníteni íjászszövetség beruházását. Ezután nem lehet csodálkozni azon, hogy a sarokba szorított íjászok milliárdos kártérítési perrel fenyegették meg az önkormányzatot, mondta, hozzátéve, hogy ettől Dériék megijedtek, és úgy próbálták rendbe hozni, hogy az íjász-telekért cserébe egy másik önkormányzati tulajdonú ingatlant ajánlottak fel. A megállapodásról szerződés készült.
Mint azt a fideszes frakcióvezető kifejtette, akár közokirat-hamisítás gyanúja is felmerülhet, miután a képviselő-testület baloldali többsége által idén júniusban határozattal elfogadott csereszerződés és a fővárosi kormányhivatalhoz jóváhagyásra benyújtott,
a felek által aláírt csereszerződés között több, az ingatlancsere értékarányosságára kiható eltérés van.
Az íjászoknak felajánlott ingatlan egy „kivett beépítetlen területre” vonatkozik, amely a Külső Szilágyi út mentén, a hármas metróvonal jövendőbeli káposztásmegyeri végállomása közelében található. Az ingatlan tulajdonosa az újpesti önkormányzat, egy ugyancsak ingatlancserének köszönhetően, amely a Karácsony Gergely-féle Fővárosi Önkormányzat és a IV. kerület jött létre.
(Zárójelben jegyezzük meg: Dériék egy fővárossal közös tulajdonú ingatlant is odaadnának az íjászszövetségnek, amit a lentebb taglalt Együttműködési Megállapodásban saját tulajdonként állítanak be, és arra is ingyenes használati jogot biztosítanának.)
Nagy István szerint a hűtlen kezelés alapos gyanúja többször is felmerül az ügyben. Az ingatlancseréhez készült hivatali értékbecslés túlértékeli a MÍSZ tulajdonában álló ingatlan értékét: 7,5 százalékkal becsülték drágábbra ezt a telket, mint egy, a közvetlen szomszédságban lévő, sokkal jobb beépítési adottsággal bíró telket, amelynek értékbecslése ugyanakkor zajlott, mint a szóban forgó ingatlané. Ráadásul a cseréről szóló kontraktusban hivatkozott használati megállapodás helyett Együttműködési Megállapodást írtak alá a felek, amely három területen is kötelezettséget ró az önkormányzatra.
Ezekről a képviselő-testületnek tudomása sem volt és döntést sem hozott.