Az egyének, a cégek és az intézmények életében túlzott szerephez jutnak a célkitűzések. Pedig a legnagyszerűbb teljesítmények, a legfontosabb innovációk, sőt maga a boldogság is a játékos kreativitás, a „szabad keresés” eredménye – állítják Elon Musk matematikusai.
2022. június 01. 20:40
p
0
0
0
Mentés
Kenneth O. Stanley és Joel Lehman a mesterséges intelligencia szaktekintélyei, az Elon Musk által alapított OpenAI tudományos kutatóműhely munkatársai. Why Greatness Cannot Be Planned (miért nem tervezhető a nagyszerűség) című könyvükben azt állítják, hogy a célkitűzésekre felfűzött cselekvés hatékonytalan; hogy nem célok alapján kell szerveznünk az életünket. Hogyan gondolhatják ezt komolyan?
Stanley és Lehman a számítógép történetével indít. Tegyük fel, hogy ezer évvel ezelőtt valaki előállt volna az automatizált számítás ambíciójával, és hogy megépíti az első számítógépet. Aligha a vákuumcsövek kutatásával kezdte volna, pedig később ezek jelentették a legfontosabb ugrást a számítógéphez vezető úton. A vákuumcső feltalálásának azonban semmi köze nem volt a számítógépekhez – a rádióhullámok kutatásának melléktermékeként született. A számítógép tehát azért vált lehetségessé, mert nem ez volt az eredeti cél. Sőt, a technológiai felfedezések szinte sosem olyan elemekre épülnek, amelyeket az adott célra hoztak volna létre. Mit jelent ez? Hogy az „ugródeszka” ritkán emlékeztet a későbbi végtermékre, s hogy az áhított eredményt nehezebb a végcélra való összpontosítással elérni. „A célok szépek és jók, ha kellően szerények. Ám ha túlontúl ambiciózusak, akkor a dolgok hirtelen bonyolulttá válnak. Ebben az esetben a célokból akadály képződik az olyan törekvések előtt, mint a felfedezés, az innováció – vagy akár a boldogság elérése. Más szóval – s itt az ellentmondás – a legnagyobb eredmények kevésbé válnak valószínűvé, ha célokká teszik őket.” A könyv szerint nemcsak az egyének, de az intézmények is ennek a megtévesztő dinamikának teszik ki magukat, amikor távoli célokat követnek.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.