Hosszú ideig az Esztergom melletti erdőben, egy öreg fa gyökerei között pihent a ritka oszmán-török sodronyos vassapka, amely néhány hete került a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe.
2021. október 06. 12:58
p
1
0
0
Mentés
Sal Endre írása a Mandiner hetilapban.
Korábbi tulajdonosának egyik felmenője találta a páratlan, ötvözetlen aranyból készült koponyalemezzel ellátott sisakot. A lelőhely természetesen a szakemberek fantáziáját is megmozgatta. Kovács S. Tibor történész megpróbálta feltérképezni, kié lehetett a ritka és míves sodronyos vassapka, s azt is, miképp kerülhetett az Esztergom melletti erdőbe.
A történész a feltételezéseit vetette papírra, de így is izgalmas háttér rajzolódik ki a sisak előéletéről. Ezek szerint az arany koponyalemez IV. Mehmed szultán uralkodásának idején (1648–1687) készülhetett, valószínűleg az ő megrendelésére. Az esztergomi helyszínnek azért van jelentősége, mert az ismert nagyvezír, Kara Mustafa megfordult a környéken, s azt sem lehet kizárni, hogy ő viselte a különleges fejfedőt. Még az sem lehetetlen Kovács S. Tibor szerint, hogy ezt a sodronyos vassapkát viselte, amikor mintegy négyezer lovassal meglátogatta I. Szulejmán szultánnak a Szigetvár mellett, a mai Turbékon található sírját, és imát mondott a bécsi ostrom sikeréért.
A miniszterelnököt kérdeztük a Robert Fico elleni merényletről, az európai hadsereg gondolatáról, a magyar–kínai kapcsolatokról, Ursula von der Leyen újrázási esélyeiről, a NATO-főtitkár lehetséges személyéről és a közelgő foci-Eb-ről is.
Félrekezelt járvány, korrupciós botrányok és háborúpárti retorika – nagyjából így foglalható össze a mandátuma lejártához közeledő Von der Leyen-bizottság működése. Milyen mérleget lehet vonni a korábbi testületek munkájából, és egy következő bizottság visszatérhet-e az eredeti funkciójához?