Hernádi Zsolt: „A múltkor is kérdezték, hogy mikor lesz már végre olcsó a benzin. Hát úgy tizenöt év múlva”
Támogatni kell az európai ipart, nem büntetni!
Az amerikai magyar diaszpóra második világháború utáni történetének egyik legavatottabb szervezője és egyben krónikása Ludányi András, aki évtizedeken keresztül adai, észak-ohiói egyetemi „őrhelyéről” szervezte az amerikai magyar közösség kulturális értékmegőrzését. Ebben a vállalkozásában, elkötelezettségében fordulópontot jelentett az Éltető Lajossal való találkozás, akivel arra keresték a választ, hogyan lehet magyarnak maradni, mivel „az igaz probléma az, hogy az amerikai és kanadai magyarokból hiányzik a közösségi szolidaritás érzése”. Sajnos, ahogy erre a szerző a későbbiekben kitér, a politikai elkötelezettség okozta mély törésvonalak mind a mai napig gyengítik az amerikai és a kanadai magyar diaszpóra közösségi érzetét, illetve a mindkét országban olyan fontos etnikai alapú érdekérvényesítést. Ludányi András elsősorban a Hillary Clinton körül csoportosuló magyar klikk „káros” tevékenységére utal, de – hozzátehetjük – a nagyobb amerikai és magyar szervezetek között sem felhőtlen a kapcsolat politikai okokból, és ebben a sajnálatos jelenségben nemzedéki és személyi ellentétek is szerepet játszanak.
A politikai elkötelezettség okozta mély törésvonalak mind a mai napig gyengítik az amerikai és a kanadai magyar diaszpóra közösségi érzetét”