Nem vagyok naiv

2017. május 08. 17:54

Aki látott már belülről nagykövetséget, az tudja, hogy december 1. mindig delikát ügy egy magyar külképviseleten, kormányoktól függetlenül. Interjú.

2017. május 08. 17:54
Ablonczy Balász
Főtér

„Korábban évekig a Párizsi Magyar Intézetet vezette, tehát a szó földrajzi-fizikai értelmében is Trianon közelségében élt. Franciaországban – amely a románok számára, a latin/frankofón hagyomány miatt mindig is egyfajta mintaállamnak, nagy testvérnek számított – milyen mértékben része ez a téma a szakmai nyilvánosságnak vagy akár a tágabban értelmezett közbeszédnek?

Fájhat nekünk, de ettől még tény marad: Trianon ügye a nyugati szakmai nyilvánosságban nem önmagában jelenik meg, hanem az első világháborút lezáró békerendszerek egyik elemeként. A manapság kurrens transznacionális vagy összehasonlító történeti látásmódnak a pontszerű és nemzeti státuszú események kevésbé tartoznak az érdeklődési körébe. Dominál a hosszabb időtartam és a többes, a nemzeti szempontokat felülíró megközelítés.

Jövőre ünnepli Románia a »nagy egyesülést«, a gyulafehérvári nagygyűlés századik évfordulóját. Hogyan lehet ehhez magyar részről „helyesen« viszonyulni, diplomáciai vagy kultúrdiplomáciai szempontból? Ismeretes, hogy a magyar külügyminiszter tavaly megtiltotta a diplomatáknak, hogy részt vegyenek a román nemzeti ünnep rendezvényein. Ebből kiindulva: lehet számítani a konfrontatív politika felerősödésére, akár magyar, akár román részről?

Aki látott már belülről nagykövetséget, az tudja, hogy december 1. mindig delikát ügy egy magyar külképviseleten, kormányoktól függetlenül. A múlt decemberi ügy hátterét nem ismerem, arról nem szeretnék nyilatkozni. Nem vagyok naiv, nyilván majd lesznek olyan nyilatkozatok, esetleg gesztusok az évfordulók környékén, amelyeket a másik fél barátságtalanként vagy ellenségesként értékel. A mi kutatásunk a nagy és szent tudomány nevében zajlik, az én érdeklődésem is ilyen természetű, ezekkel a félelmekkel nem tudok mit kezdeni.  

Nehéz nem észrevenni, hogy a Trianon-kutatócsoport ellen román akadémiai körökből (is) érkező támadások mögött sokkal inkább politikai motivációk húzódnak meg, mint tisztán történettudományi megfontolások. Lát-e esélyt arra, hogy a tudományos és politikai szempontok valaha is különváljanak, és tárgyilagos párbeszédet vagy akár vitát lehessen folytatni a Trianon-problémáról?

Én bízom benne, szorongó típusú optimista vagyok, a legrosszabb fajta.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2021. november 01. 03:09
Vagy netán ünnepelgetnénk a bécsi döntéseket, aminek amúgy lenne is létjogosultsága.
bunko_jobbos
2017. május 28. 14:48
" Lát-e esélyt arra, hogy a tudományos és politikai szempontok valaha is különváljanak" Teljesen naiv hozzáállás. Ugyanis nincs olyan, hogy igazság. Egy nemzetnek van igazsága, de abszolút értelemben nincs. Pl. ha vesszük az 1848-as forradalmat, akkor lehet úgy értelmezni, hogy kérem szépen, voltak törvények, a király megmondta, hogy mit kell tenni, a magyar bunkók meg fellázadtak. De úgy is lehet, hogy törvénytelenül lettek a Habsburgok királyok, csak megszállók, tehát elmennek a picsába. (természetesen nekem az utóbbi a kedvesebb álláspont. :-) ) De nincs olyan, hogy IGAZSÁG. Ezt meg kellene érteni.
kispufi
2017. május 28. 14:47
ahogy a győztes írja a történelemkönyveket, úgy önigazolja a saját döntéseit is. sovány vigasz, hogy ami most zajlik náluk, azt már nem az eddigi önigazolók önigazolása fogja követni.
Senye Péter
2017. május 28. 14:47
Mit szólnának délkeleti szomszédaink, ha a bécsi döntéseket is kutatnák?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik