Budapest ostromakor hősi halált halt katonákra és civilekre emlékeztek

2017. február 13. 14:49

Megemlékezéssel és egy rendhagyó kiállítás megnyitásával tisztelegtek hétfőn az 1945-ös budapesti harcokban hősi halált halt katonák, illetve civil áldozatok emlékének.

2017. február 13. 14:49

Az 1945-ös budapesti harcokban hősi halált halt katonákra, valamint a polgári áldozatokra emlékeztek hétfőn Budapesten. A Hadtörténeti Intézet és Múzeumban egy amerikai dandártábornok fényképhagyatékából nyílt kiállítással mutatják be a főváros egykori ostromát.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Budavári Önkormányzat közös, a Kapisztrán téri Mária Magdolna-templomtoronynál tartott megemlékezésén Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester felidézte: a második világháború egyik leghosszabb – több mint száz napig tartó – küzdelmében Hitler akaratának szembeszegülve kísérelték meg a kitörést a várban rekedt katonák. A 40 ezer katonából mindössze 624 jutott el a szovjet ostromgyűrűig. Ezen felül a főváros civil lakosságából is több tízezren meghaltak.

A múlt is hozzátartozik a valósághoz

A polgármester beszédében hosszasan kitért arra is, hogy a főváros ostroma idején mintegy hatszázan zsúfolódtak össze az Operaház patkó alakú pincéjében, köztük Kodály Zoltán zeneszerző és felesége is. Erről a történetről egy egykori balettnövendék, Erdélyi Hajnal visszaemlékezéseit is idézte a polgármester, aki úgy vélekedett, fontos, hogy ennyi „tragédia, nélkülözés és borzalom” után honnan volt bennük erő a talpra álláshoz, honnan merítettek hitet, bátorságot és erőt ahhoz, hogy mindent újrakezdjenek. 

Nagy Gábor Tamás szerint az Operaház pincéjében rekedtek – köztük Kodály Zoltán számára is a múlthoz való ragaszkodásuk jelentette a túlélést. Hangsúlyozta: a valósághoz a múlt is hozzátartozik, s ez a „múlt eseményeihez és valóságához való ragaszkodás” volt, ami hitet és reményt adott az újrakezdéshez Kodály Zoltánnak is, aki később az alkotómunkában és a gyermekek művészeti nevelésében látta annak eszközét, hogy ne lehessen még egyszer ilyen borzalmas pusztulás.

A polgármester beszéde után kegyeleti imát mondott Berta Tibor, a katolikus tábori püspökség általános helynöke, majd megkoszorúzták a Magdolna-toronynál lévő katonai, majd a múzeum udvarán található emléktáblát.

Kiállítás az ostrom utáni Budapestről

Ezt követően a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban megnyitották a Töredékek – Az ostrom utáni Budapest egy amerikai hagyaték tükrében című időszaki kiállítást. A tárlat Edward J. Czerniuk amerikai dandártábornok fényképein, Magyarországon szerzett emlékein keresztül idézi fel, hogyan változott meg a második világháborús bombázások és az ostrom következtében a főváros képe.

A tárlat négy fővárosi helyszín változásait mutatja be. A Városliget és a Hősök tere, a Parlament és a Szent István-bazilika, valamint a Budavári Palota fényképei a Czerniuk-hagyaték anyagából származnak, ezeket kiegészítették történelmi tényekkel és érdekességekkel. A negyedik helyszín a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, ennek archív anyagain keresztül szemléltetik, hogy a múzeum gyűjteményei és munkatársai hogyan élték meg a háborút és annak következményeit.

Alig három hónappal a második világháború európai szakaszának lezárta előtt, 1945. február 13-án szabadult fel Budapest. A főváros ostroma a második világháború öt legfontosabb és legkegyetlenebb városcsatáinak egyike. A főváros ostromában a katonák mellett több tízezer civil is megsebesült, illetve meghalt. (MTI)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2017. június 22. 12:52
Nagyon odavannak ezek a Budapest ostromáért, - látszik, hogy a történelmet is Budapestről irányítják - pedig volt még pár csata Magyarországon. Debreceni csata, Balatoni csata például. Azt a Budapestet is mintha párszor fel akarták volna menteni. Kívülről. S persze légiháború is volt. Ez utóbbi néha szóba kerül, de persze akkor is csak Budapest centrikusan. Holott például a legnagyobb légi ütközet Magyarország felett a történelemben 1944. június 28-án volt és az nem érintette Budapestet. A Balatontól Bécsig, Pozsonyig zajlott.
Akitlosz
2017. június 22. 12:52
"A 40 ezer katonából mindössze 624 jutott el a szovjet ostromgyűrűig." Nem a szovjet ostromgyűrűig jutottak el, hanem a német-magyar vonalakig, azaz sikeresen ki- és áttörtek.
Akitlosz
2017. június 22. 12:52
"1945. február 13-án szabadult fel Budapest" Még mindig ez a kommunista kitaláció duma megy? 2017-ben is? :-( Semmiféle budapesti "felszabadulás" nem történt 1945. február 13-án. Egyszerűen csak elfoglalták a fővárost a szovjet csapatok.
sersem4
2017. március 28. 00:48
Magyarázd el az MTI-nek, így 2017 táján, hogy Budapest nem "felszabadult", hanem megszállta egy idegen haderő, teret adva a máig tartó, a magyarságot elnyomó, és az életteréből kiszorító idegen népségnek, aminek az imádott Fideszed is csak egy része, te ostoba, két lejjel megvett RMDSZ-es geci! A Fideszben nem találsz senkit, akinek a felmenői akkoriban még egyáltalán magyarnak nevezték volna magukat, nem hogy tettek, vagy esetleg harcoltak volna ezért az országért. Annyira nem tartották fontosnak ezt a kérdést se, ameddig a Jobbik nem kezdett el kitörés emléktúrákat szervezni, aminek a hatására a fiatalok, a következő szavazói generáció nem kezdett el jobbra tolódni... Pár év csak, és itt is ex-vörös katonák leszármazottai mondanak majd párás szemmel beszédeket a kitörő "fasiszták" emlékére...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik