Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

Kelet népe
2017. február 9. 11:55 | Írta: Stumpf András

Honnan jön a turanizmus? És hogyan érkezett Magyarországra? És miként lett az elit körök hobbijából lila fantaszták tévtana? Nem magyar jelenség, hogy igazolhatatlan testvériséget és ősöket keresünk: máshol is népszerűek lesznek az ilyen elméletek, például az ukrán-szkíta rokonságé – amint felüti fejét a válság. A Mathias Corvinus Collegiumban jártunk, ahol neves történészek adtak stand up comedy-be is beillő előadást a turanizmus mibenlétéről.

Kemény tudományos önostorozásba torkollott a Mathias Corvinus Collegium „Turániak, szkíták, sumérok - eszmetörténet és eredetpolitika Magyarországon és külföldön” című kerekasztal-beszélgetése szerda este: Sárközy Miklós történész, iranista a beszélgetés végén rendesen megadta a hivatalos magyar tudományosságnak. „A mi hibánk is, hogy elterjedtek a pártus Jézusról szóló és mindenféle eszement tanok. Nincs ugyanis más. A szakma nem méltóztatott érthetően, érdekesen, emberi nyelven megírni a magyar eredettörténetet.”

Pedig ha valahol, hát éppen ezen a beszélgetésen nem volt ok a tudomány képviselőinek önostorozására: Sárközy, valamint Ablonczy Balázs történész és Kövecsi-Oláh Péter történész-turkológus produkciója stand-up comedy-be illően szórakoztató ismeretterjesztéssel szolgált a turanizmus mibenlétéről. A Mandiner kedvenc török-szakértőjének, Egeresi Zoltánnak nem is akadt sok feladata moderátorként: a tudós urak profin passzolgatták egymásnak a szólabdát és lőtték azt kapura többször is.

Mi az a turán?

Rögtön az elején Sárközy vázolta, egyáltalán mi az a turán, honnan jön a kifejezés. Mint kiderült, a késő-ókori Iránból, amikor a Tugrán konkrét területet jelölt: nagyjából a mai Pakisztán földjét. Kr. u. 1100-re fejezi be Firdauszí a Királyok Könyvét, ezt a hatalmas, perzsa mondákra épülő eposzt: abban már vezérmotívum az irániak és turániak harca. A Királyok Könyve, a turán fogalma ekkor része lett a turko-perzsa műveltségnek, a törökök is jól ismerték. Nyugatra, Európába viszont csak az 1720-as években került be, amikor két orosz szolgálatban lévő svéd egy a törökök eredetéről szóló török enciklopédia iratát vásárolta meg. Ezt Leidenben le is fordították, 1800 körül franciául már Magyarországon is ismerték. A turán-fogalom 1810-ben jelenik meg először, 1830-ban pedig Pulszky Ferenc, a politikus, régész, műgyűjtő tudós is említi.

A turanizmus tehát: nyugati import. 

Ideológia persze később lett belőle. Olyan ideológia, amely szerint a magyarság a Kelethez, a turáni népekhez tartozik, ott van dolga, ott találja rokonait. Ehhez - és erről már Kövecsi-Oláh Péter beszélt - kellett a török nemzettudat kialakulása is, amely igen későn történt. Ez ráadásul nyugati törökkutatásra épülve jött létre, s csak a köztársaság 1923-as megalapításával teljesedett ki. A török nemzettudatnak mindenesetre része lett a turanizmus: a turán itt azt a területet jelöli, ahol türk népek éltek.

Hogy a turanizmus Magyarországon erőre kaphatott a 19. században, több okra vezethető vissza. Főként politikaiakra. A pángermánizmus és pánszlávizmus időszakában a magyar elitnek leesett: egyedül vagyunk. Herder jóslata a magyarság végéről például elképesztő hatást váltott ki már az 1790-es országgyűlésen is. 1850-ig egyfajta Irán-barát turanizmus volt itthon jellemző. A törökbarát változat 1848 után alakult ki: egyrészt addigra már messzire került az oszmán megszállás minden rossz emléke, másrészt a törökökhöz emigráltak szabadságharcosaink.

Turanizmus kimaxolva

A turanizmus valódi fénykorát száz évvel ezelőtt élte. Ezt már Ablonczy Balázs fejtegette, aki tavaly adott ki könyvet a témáról. Ismeretterjesztőt, sikerkönyvet egyébként - egyikeként azon kevés tudósunknak, akik nem az elefántcsonttornyuk asztalfiókjának írnak. Ablonczy vázolta, hogy 1918-ig a turanizmus volt a magyar imperializmus ideológiája - nem a lenini értelemben. A korabeli magyar elit egésze számára trendi volt turanistának lenni, a szüfrazsettektől és feministáktól Jászi Oszkáron és Károlyi Mihályon át Bánffy Miklósig mindenki tagja volt a Turáni Társaságnak – a magyar nagyipar képviselőit is beleértve. 

A Keletről való gondolkodás, a keleti térfoglalás eszméje tehát áthatotta a teljes magyar elitet. Ezt törte le Trianon: utána a turanizmus már a frusztráció ideológiájaként élt tovább, a „nyuszika, baszd meg a fűnyíródat”-elv alapján. Ahol a nyuszika természetesen a Nyugat, amely elárulta a magyarságot. A turanizmust mint sajátosan magyar eszmeáramlatot Ablonczy szerint nem szabad lebecsülni: máig látjuk nyomait például Medgyaszay István építészetében, de a rovásírás-divat, a Kurultáj és az István, a király című rockopera sem értelmezhető a turanizmus nélkül. 

Napkeleti naplemente

Bár 1920-ban szervezetileg háromfelé szakadt a turanizmus, meglepő, de egészen 1945-ig nem voltak meg azok a törésvonalak, amelyek ma oly' jellemzőek. Addig a turanisták között szép számmal voltak például finnugristák is.

Ez 1945-ben változott meg, amikor utóbbiak folytathatták tudományos tevékenységüket, a berendezkedő diktatúra viszont egyaránt elnyomta vagy emigrációba kényszerítette a mainstream turanistákat és a fantasztákat, a turáni egyistenhívőket, a „szittyológia” (copyright Sárközy Miklós) dilettáns képviselőit.

Minthogy a tiltott gyümölcs mindig édes, az emigrációban e dilettánsok által írt sumer-magyar fejtegetések legitimációt kaptak az elnyomástól, „ha Kádár tiltja, biztos igaz”-alapon, a rendszerváltás után pedig hihetetlen népszerűségre tettek szert.

A hun piramisoktól a mag népéig

Ekkor alakult ki az a képzet, hogy a magyarság büszkeségét letörendő találta ki Bécs a finnugor nyelvrokonságot, s a kommunisták ugyanezért terjesztik azt az „eltagadott igazsággal” szemben. S hogy milyen erősek ezek az „alternatív tények”, arra Sárközy hozott példát. Az iranista tart idegenvezetéseket Iránban magyaroknak, ahol megkapta például egy jóravaló kecskeméti szülész-nőgyógyásztól, hogy „maga nem velünk van”. S hiába magyarázta az iráni és magyar eredettörténetet egy héten át: a végén a szülész megajándékozta az „igazsággal”, a Hun piramisok című könyvvel.

A hun eredettudat egyébként a turanizmustól függetlenül létező gondolat volt a 19. századig, de szépen beépült a turanizmusba - Attila a törökök számára is fontos turáni vezető. Az övék. A mienk.

A sumérokkal kapcsolatban nyelvészeti kutatás zajlott már a 19. században, az utolsó próbálkozás 1911-ben volt: ám aztán kiderült, hogy hiába agglutináló nyelv az övék is, nincs kapcsolat. Hogy mára mégis része a turanizmusként összefoglalható keleti rokonságelméletnek, az egy bizonyos Bobula Idának köszönhető, aki 1945 után emigrációban találta ki és terjesztette levelekben a „mag népe” és hasonló gondolatokat, megtermékenyítve egy sor dilettáns szerzőt, többek között az aluljárók könyvvásárainak kedvencét, Badiny Jós Ferencet - mondta el Ablonczy. 

Kövecsi-Oláh Péter szerint egyébként aggasztó a helyzet: míg száz éve a politika használta a turanizmust, ha érdekében állt, de amúgy nem volt kérdés, kik vagyunk; ma inkább az a helyzet, hogy nem tudjuk a helyünket, ezért terjednek a turanista eszmék. Ablonczy szerint ez többek között a Patrubány-vezette Magyarok Világszövetségének is köszönhető, amely még 2004-ben jelentkezett a turanizmussal, amit aztán a Jobbik egy az egyben átvett. A terjedéshez kellett persze a 2006-os politikai, a 2008-as világgazdasági válság, a rendszerváltás ígéreteinek elmaradása miatt érzett csalódottság.

A turanizmus mai burjánzása tehát válságjelenség.

De nyugodjunk meg, nem vagyunk egyedül vele! Sárközy sorolta a környező népek hasonlóan tudománytalan, fantázia szülte, de népszerű elméleteit. A dáko-román elmélet már régi, de felütötte fejét az ukrán-szkíta és a horvát-iráni testvériség gondolata, ahogy az örmény Jézus eszméje is.

Nem magyar jelenség tehát, hogy igazolhatatlan testvériséget és ősöket keresünk: máshol is népszerűek lesznek az ilyen elméletek, amint felüti fejét egy válság.  

A bejegyzés trackback címe: http://tortenelem.mandiner.hu/trackback/28389


Összesen 192 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



Sárközyt különösen rühellik a szittyológusok, mert egyrészt elképesztően felkészült, másrészt beleáll a konfrontációkba. A legtöbb kutató inkább legyint.

A fészbúk világában eleve vesztes vállalkozás érvekkel jönni, itt a lájkok száma számít. Abban meg az ezoszittya szubkultúra nagyon erős.
Nem véletlen, hogy a net és a külvárosi előadótermek a Szántai Lalák vadászterületei.
Ott megfelel tudományos publikációnak a magánkiadásban kiadott lázálom-gyűjtemény, semmilyen tudományos standardnak nem kell megfelelni, senki nem tudja, mi az a peer-review meg az impact factor.

Annyiban ártalmatlanabbak az oltáselleneseknél, az antalvaliknál és a Gyurcsókoknál, hogy max. a szellem haláláért felelősek, a testét nem veszélyeztetik.

Válaszok:
Dénia | 2017. február 9. 12:50
Kriptokomcsi Jobbik | 2017. február 9. 14:36
abszurd | 2017. február 9. 14:44

Milyen érdekes, hogy azok, akik szerint pl. egy középkorú férfinak joga van azt hinni, hogy egy 8 éves kislány, egy fiatal bölcsészhallgató jánynak azt, hogy ő hím oposszum, nos ezen toleranciabajnokok milyen mennyiségű vért képesek hányni, ha valaki abban mer hinni, hogy mondjuk az őstörténete nem teljesen úgy van, ahogy a tudomány hivatalosan felkent papjai állítják.

Válaszok:
madarasi.abel | 2017. február 9. 13:36
KorrumPál | 2017. február 9. 15:00

Nincs olyan, hogy "finnugor elmélet"

Vannak nyelvészeti, őstörténeti, genetikai, néprajzi, stb. kutatások.
A finnugor nyelvrokonság nem jelent finn kulturális rokonságot.
A tudományos elméletek pedig nem dogmák, rengeteget változtak, és fognak is változni.

Néhány link, ha érdekel. Vitába itt nem megyek bele, mert nincs kedvem az alapoktól, meg nincs kedvem a félhülye személyeskedő kommentekhez sem, amit nyilvánvalóan magamra zúdítok. Tehát

1. mit jelent a nyelvrokonság

https://www.nyest.hu/renhirek/..

2. nyelv és nép

http://mindentudas.hu/előadások/tudományterületek/bölcsészettudomány/140-nyelvtudományok/6060-nep-es-nyelv-a-magyarsag-kialakulasa.html

3. Ezoszittya lázálmok rendbe tétele

http://tenyleg.com/index.php?a..


Kicsit több figyelmet igényelnek, mint Szántai Boborják előadásai a Kerecsenkét ringató Máriáról, de nem haszontalanok.

Kellemes időtöltést.

Válaszok:
lofejazagyban | 2017. február 9. 13:22
bagolyvár | 2017. február 9. 13:36
Kriptokomcsi Jobbik | 2017. február 9. 14:41
dr Angyalföldy | 2017. február 9. 14:46
kzs2 | 2017. február 9. 21:16

"A magyar nyelvben elterjedten használt dákoromán (vagy dáko–román) kontinuitás megnevezés a román nyelvben használatos daco-romană kifejezés félrefordításából ered"


Milyen csúfondáros hangnemről beszélsz?

Szántait idéztem. Mondjuk esetében az üresfejűség valóban megállja a helyét.


Ennek ellentmond a nyelvünk integritása, és térbeli, időbeli homogenitása.


A tudomány igazolhatja a hitet.

Válaszok:
gwrf | 2017. február 9. 13:56

Tökéletes. Kapu, kupa, kép... Mind összefüggenek alakilag, tartalmilag. Mégis sikerült finnugorista nyelvészeinknek más-más eredetet tulajdonítani nekik.

Válaszok:
Járai | 2017. február 9. 19:21

a tudomány a hipotézist igazolhatja

Válaszok:
Senye Péter | 2017. február 10. 08:31

Táltosok. Sámánjaik a sinid és a rokon indián népeknek vannak. Az irónia a szellem fegyvere, szellem nélkül csak szánalmas vagdalkozás.


"A nyelv és a kultúra biztos, hogy nem választhatók el egymástól"

így van, hiszen mennyire azonos a kultúrája egy walesinek, egy portugálnak, egy litvánnak és egy bengáli hindunak.

Akiknek a nyelve mellesleg mind az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik.


Gondolom, a némeketek a Schaal (magyarul "sál") és Warte szavukat (magyarul "őrtorony") tőlünk vettük át.

Attól, hogy valami hasonlóan hangzik, nem feltétlenül rokon, ennyire nem egyszerű.

Válaszok:
Járai | 2017. február 9. 19:01

A népvándorlás lázálom? Székelyek, kunok, besenyők, hunok? Ők nem vonultak jobbra-balra?

Válaszok:
allen99 | 2017. február 9. 18:19

„Akkor ezt mondta az Úr: Ne maradjon lelkem örökké az emberben, hiszen ő csak test. Legyen az életkora százhúsz esztendő.”
Az akkori idők tapasztalataival nem nagyon egyezhetett, most tudományos megállapítás. Még megérhetünk néhány más 'igazolást' is.



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó