Turáni gondolat: elitizmustól a szittyológiáig

2017. február 09. 11:55

Honnan jön a turanizmus? És hogyan érkezett Magyarországra? És miként lett az elit körök hobbijából lila fantaszták tévtana? Nem magyar jelenség, hogy igazolhatatlan testvériséget és ősöket keresünk: máshol is népszerűek lesznek az ilyen elméletek, például az ukrán-szkíta rokonságé – amint felüti fejét a válság. A Mathias Corvinus Collegiumban jártunk, ahol neves történészek adtak stand up comedy-be is beillő előadást a turanizmus mibenlétéről.

2017. február 09. 11:55
Stumpf András

Kemény tudományos önostorozásba torkollott a Mathias Corvinus Collegium „Turániak, szkíták, sumérok - eszmetörténet és eredetpolitika Magyarországon és külföldön” című kerekasztal-beszélgetése szerda este: Sárközy Miklós történész, iranista a beszélgetés végén rendesen megadta a hivatalos magyar tudományosságnak. „A mi hibánk is, hogy elterjedtek a pártus Jézusról szóló és mindenféle eszement tanok. Nincs ugyanis más. A szakma nem méltóztatott érthetően, érdekesen, emberi nyelven megírni a magyar eredettörténetet.”

Pedig ha valahol, hát éppen ezen a beszélgetésen nem volt ok a tudomány képviselőinek önostorozására: Sárközy, valamint Ablonczy Balázs történész és Kövecsi-Oláh Péter történész-turkológus produkciója stand-up comedy-be illően szórakoztató ismeretterjesztéssel szolgált a turanizmus mibenlétéről. A Mandiner kedvenc török-szakértőjének, Egeresi Zoltánnak nem is akadt sok feladata moderátorként: a tudós urak profin passzolgatták egymásnak a szólabdát és lőtték azt kapura többször is.

Mi az a turán?

Rögtön az elején Sárközy vázolta, egyáltalán mi az a turán, honnan jön a kifejezés. Mint kiderült, a késő-ókori Iránból, amikor a Tugrán konkrét területet jelölt: nagyjából a mai Pakisztán földjét. Kr. u. 1100-re fejezi be Firdauszí a Királyok Könyvét, ezt a hatalmas, perzsa mondákra épülő eposzt: abban már vezérmotívum az irániak és turániak harca. A Királyok Könyve, a turán fogalma ekkor része lett a turko-perzsa műveltségnek, a törökök is jól ismerték. Nyugatra, Európába viszont csak az 1720-as években került be, amikor két orosz szolgálatban lévő svéd egy a törökök eredetéről szóló török enciklopédia iratát vásárolta meg. Ezt Leidenben le is fordították, 1800 körül franciául már Magyarországon is ismerték. A turán-fogalom 1810-ben jelenik meg először, 1830-ban pedig Pulszky Ferenc, a politikus, régész, műgyűjtő tudós is említi.

A turanizmus tehát: nyugati import. 

Ideológia persze később lett belőle. Olyan ideológia, amely szerint a magyarság a Kelethez, a turáni népekhez tartozik, ott van dolga, ott találja rokonait. Ehhez - és erről már Kövecsi-Oláh Péter beszélt - kellett a török nemzettudat kialakulása is, amely igen későn történt. Ez ráadásul nyugati törökkutatásra épülve jött létre, s csak a köztársaság 1923-as megalapításával teljesedett ki. A török nemzettudatnak mindenesetre része lett a turanizmus: a turán itt azt a területet jelöli, ahol türk népek éltek.

Hogy a turanizmus Magyarországon erőre kaphatott a 19. században, több okra vezethető vissza. Főként politikaiakra. A pángermánizmus és pánszlávizmus időszakában a magyar elitnek leesett: egyedül vagyunk. Herder jóslata a magyarság végéről például elképesztő hatást váltott ki már az 1790-es országgyűlésen is. 1850-ig egyfajta Irán-barát turanizmus volt itthon jellemző. A törökbarát változat 1848 után alakult ki: egyrészt addigra már messzire került az oszmán megszállás minden rossz emléke, másrészt a törökökhöz emigráltak szabadságharcosaink.

Turanizmus kimaxolva

A turanizmus valódi fénykorát száz évvel ezelőtt élte. Ezt már Ablonczy Balázs fejtegette, aki tavaly adott ki könyvet a témáról. Ismeretterjesztőt, sikerkönyvet egyébként - egyikeként azon kevés tudósunknak, akik nem az elefántcsonttornyuk asztalfiókjának írnak. Ablonczy vázolta, hogy 1918-ig a turanizmus volt a magyar imperializmus ideológiája - nem a lenini értelemben. A korabeli magyar elit egésze számára trendi volt turanistának lenni, a szüfrazsettektől és feministáktól Jászi Oszkáron és Károlyi Mihályon át Bánffy Miklósig mindenki tagja volt a Turáni Társaságnak – a magyar nagyipar képviselőit is beleértve. 

A Keletről való gondolkodás, a keleti térfoglalás eszméje tehát áthatotta a teljes magyar elitet. Ezt törte le Trianon: utána a turanizmus már a frusztráció ideológiájaként élt tovább, a „nyuszika, baszd meg a fűnyíródat”-elv alapján. Ahol a nyuszika természetesen a Nyugat, amely elárulta a magyarságot. A turanizmust mint sajátosan magyar eszmeáramlatot Ablonczy szerint nem szabad lebecsülni: máig látjuk nyomait például Medgyaszay István építészetében, de a rovásírás-divat, a Kurultáj és az István, a király című rockopera sem értelmezhető a turanizmus nélkül. 

Napkeleti naplemente

Bár 1920-ban szervezetileg háromfelé szakadt a turanizmus, meglepő, de egészen 1945-ig nem voltak meg azok a törésvonalak, amelyek ma oly' jellemzőek. Addig a turanisták között szép számmal voltak például finnugristák is.

Ez 1945-ben változott meg, amikor utóbbiak folytathatták tudományos tevékenységüket, a berendezkedő diktatúra viszont egyaránt elnyomta vagy emigrációba kényszerítette a mainstream turanistákat és a fantasztákat, a turáni egyistenhívőket, a „szittyológia” (copyright Sárközy Miklós) dilettáns képviselőit.

Minthogy a tiltott gyümölcs mindig édes, az emigrációban e dilettánsok által írt sumer-magyar fejtegetések legitimációt kaptak az elnyomástól, „ha Kádár tiltja, biztos igaz”-alapon, a rendszerváltás után pedig hihetetlen népszerűségre tettek szert.

A hun piramisoktól a mag népéig

Ekkor alakult ki az a képzet, hogy a magyarság büszkeségét letörendő találta ki Bécs a finnugor nyelvrokonságot, s a kommunisták ugyanezért terjesztik azt az „eltagadott igazsággal” szemben. S hogy milyen erősek ezek az „alternatív tények”, arra Sárközy hozott példát. Az iranista tart idegenvezetéseket Iránban magyaroknak, ahol megkapta például egy jóravaló kecskeméti szülész-nőgyógyásztól, hogy „maga nem velünk van”. S hiába magyarázta az iráni és magyar eredettörténetet egy héten át: a végén a szülész megajándékozta az „igazsággal”, a Hun piramisok című könyvvel.

A hun eredettudat egyébként a turanizmustól függetlenül létező gondolat volt a 19. századig, de szépen beépült a turanizmusba - Attila a törökök számára is fontos turáni vezető. Az övék. A mienk.

A sumérokkal kapcsolatban nyelvészeti kutatás zajlott már a 19. században, az utolsó próbálkozás 1911-ben volt: ám aztán kiderült, hogy hiába agglutináló nyelv az övék is, nincs kapcsolat. Hogy mára mégis része a turanizmusként összefoglalható keleti rokonságelméletnek, az egy bizonyos Bobula Idának köszönhető, aki 1945 után emigrációban találta ki és terjesztette levelekben a „mag népe” és hasonló gondolatokat, megtermékenyítve egy sor dilettáns szerzőt, többek között az aluljárók könyvvásárainak kedvencét, Badiny Jós Ferencet - mondta el Ablonczy. 

Kövecsi-Oláh Péter szerint egyébként aggasztó a helyzet: míg száz éve a politika használta a turanizmust, ha érdekében állt, de amúgy nem volt kérdés, kik vagyunk; ma inkább az a helyzet, hogy nem tudjuk a helyünket, ezért terjednek a turanista eszmék. Ablonczy szerint ez többek között a Patrubány-vezette Magyarok Világszövetségének is köszönhető, amely még 2004-ben jelentkezett a turanizmussal, amit aztán a Jobbik egy az egyben átvett. A terjedéshez kellett persze a 2006-os politikai, a 2008-as világgazdasági válság, a rendszerváltás ígéreteinek elmaradása miatt érzett csalódottság.

A turanizmus mai burjánzása tehát válságjelenség.

De nyugodjunk meg, nem vagyunk egyedül vele! Sárközy sorolta a környező népek hasonlóan tudománytalan, fantázia szülte, de népszerű elméleteit. A dáko-román elmélet már régi, de felütötte fejét az ukrán-szkíta és a horvát-iráni testvériség gondolata, ahogy az örmény Jézus eszméje is.

Nem magyar jelenség tehát, hogy igazolhatatlan testvériséget és ősöket keresünk: máshol is népszerűek lesznek az ilyen elméletek, amint felüti fejét egy válság.  

Kapcsolódó cikkek

Összesen 201 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kzs2
2020. április 13. 12:22
A finnugorizmus dogmájával csak egy gond van. A kérdést lezártnak tekinti, ez az a dogma, ami 100-150 év elteltével is változatlan... El lehet fogadni, hogy van valami rokoníthatóság, de vegyük észre, hogy ezek olyan távlatok, mintha a németet a hindu nyelvvel rokonítjuk. Volt valami közük talán valamikor egymáshoz... Nézzünk rá a térképre és egy ilyen ősi gyökerekkel rendelkező nyelv család miképpen tudott megmaradni? vagy miképpen tudott a középkorban európa leggazdagabb aranybánya vidékein uralkodni? Hogy lehetséges, hogy több ezer éven át nem ismert az ugor ágnak egyetlen egy kihalt ága sem? de még csak feltételezésig se jutottak el.... Sok nép volt hasonló kultúrával, Európa területén, akikről semmit se mernek kijelenteni és bizonyítani, de a magyar őstörténet kutatás dogmába foglalta, hogy 2000 évig semmi, majd menekülés közben tömegsírok nélkül hont foglaltunk.
Arma Gedeon
2020. április 13. 12:20
A magyar és vele kapcsolatban álló nyelvek családját pont "finnugor" nyelvcsaládnak elnevezni egy korabeli politikai konstrukció. Csak annyi állt mögötte, hogy a nevet bevezető körökhöz valamiért közelebb álltak a finnek, mint a magyarok. A nyelvcsalád beszélőinek talán 90%-a volt magyarajkú 1800 táján, elég furcsa volt ez alapon épp a magyarokat kifejelteni a családnévből. A nép ajkán sehol nem élt olyan fogalom, hogy "finnugor", tehát ez tudománypolitikusi önkény. Egy analógia: Linné a kakaófa tudományos nevéül azt választotta görögül, hogy "istenek eledele". De ez nem a tudomány megállapítása, hogy a kakaó az istenek eledele, ez egy önkényes dolog, bár ott nem zavar vizet. A magyart magában foglaló nyelvcsalád elnevezése is ilyen esetleges, vagy lehet, hogy szándékosan volt ellenünk. A korai finnugristák nagy nevei közül ma már több is szélhámosnak minősül, pl. Castrén, de igazából Lönnrot az egyik főcsaló. A korabeli áltudományoskodásnak több köze volt a romantikus nemzettudatgyártáshoz, mint a tudományos megismeréshez. Ilyen alapon lehet úgy látni, hogy a magyarban "finnugor eredetű" szavak vannak és kizárni, hogy a finnben, hantiban stb. lehetnek magyar eredetű szavak. Elvileg nevezhetnénk így is.
Strassnoff Ignác
2017. március 28. 23:44
Ha most bebizonyítod a muszlim eredetünket, azzal nem leszel népszerű. :))) Egyébként Bartók munkásságának itthoni megítélése elgondolkodtató. És szomorú. Oké, nem volt egy Puskás, de azért vicc, hogy nyugaton majdhogynem ismertebb, mint nálunk. Ehhez még hozzátehetném, hogy Ausztriában csak Bécs szűk környékén több Liszt Ferenc és Lehár Ferenc nevét viselő közterületen jártam, mint nálunk az egész országban.
Strassnoff Ignác
2017. március 28. 23:40
Szerencsére olyan mértékben vagyunk körülvéve tudósokkal, úgy a cikkben idézettekkel, mint a kommentelők közt, hogy biztosan megtudunk mindent népünk eredetéről. (Kissé hiányolom a cikkből a Jézus magyarságára vonatkozó kitételeket.) Én teljesen laikus vagyok, nincs is mély hitem egyik idézett eredet-verzióban sem. Szóval tessék simán laikusnak tekinteni és nem édesanyámra terelni a szót! :) Szóval csak úgy a meglátásaim: A nyelvi varázslások szerintem eléggé bizonytalan eredményt hozhatnak. Mert például vendégeskedtek nálunk annyit tatárok, törökök, egyebek, hogy egyes szavak, kifejezések jóval későbbi jövedékszavak is lehetnek és nem az eredetünkre utalnak. De lehetne emlegetni egy sor germán, vagy épp szláv kifejezést is, amiknek a nyelvünkbe kerülése esetén kérdéses, hogy mikor került a nyelvbe. Akárcsak a finn, vagy egyéb hasonlóságot mutató szavak. Annak alapján viszont, hogy egyetlen európai nyelvre sem hasonlít a nyelvünk és a magyaron kívül lényegében minden európai nyelvet be lehet sorolni nagyjából 3 nyelvcsaládba, azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy tuti nem Európából származunk. A tárgyi bizonyítékok meglehetősen szegényesek, a folklórban fellelhető azonosságokkal meg az a gond, hogy annak a megjelenése nem feltétlenül bizonyítja, hogy az melyik népnek miképp került a kultúrájába és pontosan mikor. Mondom ismét nem vagyok hozzáértő, csak laikusként gondolkodok lehet, hogy valakinek sokkal pontosabb ismeretei vannak a témában. Sőt biztos. Na most ami a témában a kedvencem: A genetika. Ez ugye eredetkutatás ügyben arról szól, hogy a népek tagjainak génjeit összehasonlítjuk. Kiét, kivel? Ehhez ugye kell A MAGYAR, akinek a génjeit összevetjük akárkiével. Ez ki lenne? Egyszer olvastam valami szakember munkáját, aki azt állította, hogy az emberi maradványok vizsgálatából arra jutottak, hogy a Kárpát-medencében megjelenő magyarok esetében nem létezett a B vércsoport. Most ez vagy igaz, vagy nem, de ha igaz, akkor élből kizárja a nép több mint felét abból, hogy echte magyarnak tekintsük. Persze ez nem azt jelenti, hogy a többi az, csak több mint fele biztosan nem. Külső. Azokhoz a népekhez, akikkel itt most összehoznak minket a legtöbben, nagyjából pont annyira nem hasonlítunk, mint mondjuk a finnekhez. Egyébként a tisztafajú magyarok mellett ágálóknak azért megjegyezném, hogy az európai népek jelentős részéről kialakult egyféle sztereotípia, hogy miként néznek ki. Mindenki csípőből köpné, hogy milyen egy átlag német, svéd, román, olasz, orosz, akármi. A magyarok esetében ilyen van? Szerintem nincs. A jellemzésünkben bőven, de most maradjunk a külsőnél! Kimondottan jellemző hajszín, szemszín, magasság, satöbbi? Volt, aki itt felhozta, hogy persze a keverék Budapest, bezzeg vidéken... Ausztriából indulok ki. Ott ez teljesen megáll. Igaz nem kell antropológusnak lenni, hogy az ember Bécsben kiszúrja a kimondott germán típust, de tény, hogy az évszázadok óta egy multikulti világváros és ez látszik a lakóin is. Például vannak szép nők. Nem túl sok, de akad. Ha soknak tűnik, az a turisták és vendégmunkások miatt van. Vidéken viszont az átlag osztrák leányzó úgy 180 magas, úgy egy mázsa, ha még nem szült, olyan a dereka, mint a muraközi lónak, dús kese haja van és te mégis azt mondod rá, hogy szép, nehogy pofán basszon a marha nagy tenyerével. Osztrák ruhaboltban már láttam a lányka szekcióban olyan ruhát, ami rám nagy lett volna. 180 centi vagyok és 90 kiló... Szóval vidéken kiválóan látszik a nemzeti karakter. Nálunk ezt még nem bírtam felfedezni. Amúgy a történelmünk is ellentmond a színmagyar emberek létének. István király óta lényegében folyamatos volt a szervezett betelepítés és a spontán betelepülés az országba. Muszáj is volt, tekintve, hogy háborúk, török megszállás, vagy épp csak a magyar, helyi kiskirályok ténykedése nyomán egész tájegységek néptelenedtek el. (A Báthoryak idején például Erdélyből tömegével menekültek az emberek Moldvába, később azzal pótolták a kieső munkaerejüket, akikkel tudták..) Szóval óriási mértékű volt a betelepítés és a betelepedés is, a kiirtott, vagy elmenekült lakosságot pótolandó. Segesvár középkori temetőjében nagyjából minden tizedik név magyar. Némi vigasz, hogy román meg egy se... A betelepült, betelepített lakosság, vagy épp a különféle megszálló seregek meg nem keveredtek a magyar lakossággal? Dehogynem... Mindezeket talán lehet vitatni, bár logikusan cáfolni nem hiszem, de utolsóként említenék még egy érvet és azzal le is zártam az akadémiai székfoglalóm. :))) Sorolok elterjedt magyar családneveket: Horváth, Tóth, Szerb, Rácz, Orosz, Tatár, Németh, Szász, Török. Ezekhez csapjuk szépen hozzá az összes ics-re végződő családnevet, ami hétszentség, hogy délszláv felmenőkre utal! Tegyük hozzá a németes hangzású neveket is! Tegyük hozzá a mai Fehérek, Feketék, Zöldek, Vörösek és egyebek java részét is. Tekintve, hogy ezeknek nagy hányada magyarosított név. Az eredeti német volt. Direkt fogalmazok ilyen tapintatosan, hogy az érintettek ne hisztizzenek. :))) Mert valószínűleg az a német név nem német név volt, hanem jiddis. Alig van különbség a 2 nyelv között... Persze vannak fajmagyarok, mint például Kubatov elvtárs... :))) Na ezt még lehetne írni egy órán át, de hagyjuk! Szerintem aki azzal jön elő, hogy ő aztán tiszta magyar, az hazudik. Vagy hülye. De leginkább a kettő kombinációja. Viszont az eredetünkre vonatkozó, valóban bizonyítható kutatások eredményét én is szívesen olvasnám.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik