Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2017. január 6. 15:23

A magyar még közel egy évszázadig tovább pusztult a belharcokban, Bethlen miatt is.

„Bethlen levele a 30 éves háború elején íródott. Ha ez a háború, melyben a Protestáns Párt a török birodalmat természetes szövetségesének tekintette, nem dönti romba a Német Birodalmat, a török kiűzése és Magyarország újraegyesítése egy szűk évszázaddal korábban végbemehetett volna.

Hisz a geopolitikai erőviszonyok alapján a török ellen csak a német birodalom erőforrásai voltak elegendőek a pápai, lengyel, velencei, spanyol , stb. (sőt akkor egy pici francia) segítség mellett.

Már a 15 éves háborúba közel volt a felszabadítás lehetősége, ekkor állított a a Porta csatasorba Bocskait Erdély visszaszerzése érdekében és ebben nagy szolgálatokat tett a fiatal Bethlen. Hogy az óriási magyar véráldozattal a Magyar Királysághoz visszacsatolt Erdély újra a töröké legyen.

Ekkor Bethlen már évek óta a Porta fizetett alkalmazottja volt, ő provokálta bele Bocskait a levelezésük Habsburg kézre juttatásával a felkelésbe, ő égette fel mögötte a hidat, hogy a király alattvalója maradhasson.

A török saját erőből nem látta akkor Erdélyt viszaszerezhetőnek, csak a magyarok megosztásával. Ebben volt kulcsszerepe Bethlennek. A magyar még közel egy évszázadig tovább pusztult a belharcokban, Bethlen miatt is.”

A bejegyzés trackback címe: http://tortenelem.mandiner.hu/trackback/27615


Összesen 279 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



A német, Habsburg birodalmat nem Bethlen levele döntötte romba, hanem a birodalom kormányai és a mögöttük állók.

Magyarország sorsát is az állandóan viszálykodó főnemesek döntötték el, amikor külföldi támogatásokért kalapozgattak.

Ha hasonlatot akarunk keresni az akkori és mostani történésekben, akkor ezt a balliberális politika színpadán kell keresni.

Mindezen túl Bethlen összes tevékenységét kell mérlegre tenni az akkor kor körülményeinek a figyelembe vételével, mert csak azt tudjuk, hogy mit jelentett a német, a Habsburg uralom, hogyan kerültünk bele a két vesztes világháborúba.

Válaszok:
Arma Gedeon | 2017. január 6. 15:39
madarasi.abel | 2017. január 6. 16:02
Erre | 2017. január 6. 17:17
brabant89 | 2017. január 7. 03:10
1istvan | 2017. január 7. 12:59

"A török saját erőből nem látta akkor Erdélyt viszaszerezhetőnek, csak a magyarok megosztásával."

Most másként van: Legfeljebb annyiban, hogy a török helyett más nevet kell írni.

A trianoni határok kijelölése nem a Közép-Európai országok megosztására készült?
Miazhogynagyonis.
Nagyon úgy néz ki, hogy a jelenlegi nyugati politika is erre épül.


Na ja+ Fennmaradt. Nagymértékű korlátozásokkal. A Habsburg birodalomnak - ahogy a többinek - nem voltak barátai csak érdekei. A magyarországi politikáját is ehhez alakította.
Megesküdtek. Persze.Amikor a körülmény úgy hozta, az érdekük úgy kívánta, meg is szegték.

Egyszer végre meg kellene tanulni, hogy elsősorban magyarnak kellene lenni, összefogni és nem árkokat ásni, szövetségest keresni egymás ellen. Más Kelet-Európai országok ezt is jobban csinálták. Az első és második világháború után meg is lett a jutalmuk.

Bizony kedves Arma Gedeon, a történelemből nemcsak egy apró pontot kellene kiszakítva értékelni, hanem ok-okozati összefüggésben.


Az elöbbi Önnek ment.
Kiegészíteném.

Az 1848-as szabadságharcot kinek a segítségével verték le. Talán nem az orosz cár seregével?

Ne ám hogy az egekbe magasztaljuk a Habsburgokat, mert ők sem voltak jobbak a Deákné vásznánál.

Válaszok:
sine ira et studio | 2017. január 6. 16:02
madarasi.abel | 2017. január 6. 16:04
zöldremény | 2017. január 6. 18:27
Ostromlétra | 2017. január 6. 22:41

Hol írtam én rosszat, vagy jót? Sehol. Körülményekről írtam, eseményekre utaltam. Nem egyre, hanem egy folyamatra.

Ha annyira párhuzamot akarunk vonni Bethlen kora és a mai kor között, akkor néhány történet címszavakban.

Gyurcsány - Putyin, majd Gyurcsány - EU, USA.
EU-s ajándék. a 2006-os konvergencia program valótlan számait nem hozták nyilvánosságra a választás előtt. Indoklás: Nem akarták befolyásolni a választást. Pontosan ezzel befolyásolták. Gyurcsány öszödi beszédében elismerte, hogy hazudtak reggel, délben meg este. Közben nem csináltak semmit. Ki kapott több százmilliós megrendelést az EU-tól?

Az USA demokratái nem a balliberális oldalt támogatták? Az EU balliberális oldala a megválasztott kormányon keresztül nem Magyarországot támadta? Amikor a v4-ek összefogását támadják nem az országokat támadják, minden eszközt bevetve, hogy megosszák?
A merkeli hibás politika nem a többi országra akarja rakni a terheket?

Ne tessék már játszani a zárdaszüzet és bizonygatni, hogy lehet más a politika! Nem lehet! Mert az érdekek mindig diktálnak.

Válaszok:
sine ira et studio | 2017. január 6. 16:32

:-)

Most ugyanazt támasztod alá, amiről e témában a hozzászólásaimban megfogalmaztam. A különbség csak annyi, hogy másként fogalmazol, és egyes témát részletesebben.

Ha ez így van, szerintem így van, akkor miért teszel megjegyzéseket?


Akkor rosszul értelmezted. A jó ebben a részeni közmondás idézetben azt jelenti, hogy nem voltak másabbak.
Így a totál értelmetlen az amilyen megjegyzést teszel, mert másra nem jó, mint a másik ekézésére, írásának félremagyarázásra. Rövidebben: okoskodás. Ez meg tőled nem meglepő.

Válaszok:
sine ira et studio | 2017. január 6. 16:57
sine ira et studio | 2017. január 6. 16:57

Nem kell bemutatkoznod ismerlek. Amúgy meg teszek a véleményedre minősítés tekintetében.


Igaza van, Becskereki. Engem az érdekel, hogy ki és miért kezdett el hazudozni a magyar történelemről a mandineren?

Mert ha csak a fenti cikknek ezt a passzusát vesszük, hogy „Bethlen levele a 30 éves háború elején íródott. Ha ez a háború, melyben a Protestáns Párt a török birodalmat természetes szövetségesének tekintette, nem dönti romba a Német Birodalmat, a török kiűzése és Magyarország újraegyesítése egy szűk évszázaddal korábban végbemehetett volna". Micsoda? 1621 és 1686 között egy szűk évszázad lett volna? Megmondom, mennyi volt: 65 esztendő.

Javaslom, hölgyeim és uraim, maradjunk Romsicsnál és az ő színvonalán. Ne dőljünk be nagyképű és hebrencs történelemcsinálóknak, még ha "szenzációkkal" hozakodnak is elő.

Válaszok:
Counter | 2017. január 6. 17:35

Hozzászólásodhoz kapcsolódóan két link. Az egyik Bocsival, a másik Bethlennel kapcsolatos.

http://www.korunk.org/?q=node/..
http://mnl.gov.hu/a_het_dokume..


Bocskairól még egy írás.
http://kitalaltujkor.blogspot...

Válaszok:
ronda74 | 2017. január 6. 17:44

Counter, ne hasogassa a szőrszálat. 1686-ban üzték ki a törököt, a cikk pedig ezt emliti elsőként. Az, ami utána történt, 1699-ig és pláne 1718-ig, az országon belüli lökdösődés volt.

Válaszok:
Counter | 2017. január 6. 17:48

Már ne haragudjatok kedves feleim, de nálatok elmentek otthonról, vagy nagyon megártott a szilveszteri pezsgő.

Mi értelme azon vitázni, hogy Bethlen oszmán birodalmat akart Európában, vagy el kellene tüntetni a szobrát, amikor Merkel és az EU a török kormánnyal köt szerződést. Az USA pedig nyomja a szöveget, hogy Törökországot fel kellene venni az EU-ba, mert olyan hadsereggel rendelkezik, amivel az EU nem rendelkezik.

Nem veszitek észre, hogy már a spejzban vannak?


"Tele van ferdítésekkel, teljesen egyoldalú..." - írod.

Ezért hivatkoztam rá. Hasonló mint ami a itt a három szemlézett írásban, hozzászólásokban megjelenik.


Más.
Ez is történelem.
Szexis.
Nyakó szerint

"Ez egy szép álom, de Vona Gábor úrnak a meleg popsija hideg falhoz ér, fel fog ébredni, és rájön arra, hogy itt már nincs keresnivalója.”
http://www.origo.hu/itthon/201..

Válaszok:
brabant89 | 2017. január 7. 03:37

Kovács István kiváló Kossuth életrajzában szerepel az a megállapítás, hogy az áprilisi törvényeket Kossuth azzal a nyomásgyakorlással fogadtatta el, hogy Pesten kitört a forradalom, és Petőfi húszezer dühös paraszt élén készül lángba borítani az országot.

Ami persze alig volt több, mint ügyesen fölhasznált rémhír, de ettől még komoly szerephez jutott.

Amúgy meg érdemes összevetni a 12 pontot és az áprilisi törvényeket. Elég nagy az összhang.


Ezt, ha lennél oly szíves, bizonyítani, Nagy Magyar Történész: "Ekkor Bethlen már évek óta a Porta fizetett alkalmazottja volt."

Válaszok:
Arma Gedeon | 2017. január 7. 20:59

Igen, látom, ott ez valóban le van írva. Nem tudtam, sajnálom.

Hadd idézzek viszont ugyanabból a könyvből. „[Bethlen Gábor] megkoronázni a Szent Korona birtokában sem engedte magát. Az oszmánok idézett ellenállását komolyan vette, és jó politikusként helyesen mérte fel: tényleges magyar királysága Magyarország török megszállását segíthetné elő, ami egyúttal Erdély elvesztésével is járhat.”

Nagyon óvatosan ítéljünk, tehát, mert... de folytatom az idézetet: „Bethlen tehát tudta, hogy az oszmánok által számára kijelölt szűk ösvényről meddig lehet legtovább kilépni... Remekül megtalálta a két nagyhatalom közötti legszélesebb mozgásteret.”

Ez itt a lényeg, Gedeon bácsi. Miközben, mi tagadás, meglepő részletekre derül fény, ha egyszer valaki elkezdi túrni a szakkönyveket és a levéltárakat. Csak azt ne higgyük, hogy amit találunk, az perdöntő! Mert akkor születnek azok az elhamarkodott ítéletek, hogy "Thököly nyomorult rabló” vagy Bethlen fizetett áruló volt. Nem. Ezek magyar szabadsághősök voltak, akik akkoriban lehet, hogy jobban helytálltak – Bethlen mindenképpen – mint akár Horthy a maga háborús idejében vagy Orbánék ma, a zsigerből dacolós külpolitikájukkal...

Válaszok:
Arma Gedeon | 2017. január 8. 11:37
Arma Gedeon | 2017. január 8. 11:39
Counter | 2017. január 8. 11:53

Nem, hanem súlyozom a hallottakat. Neked viszont úgy látszik, kár bármiben is igazat adni. Sőt hiba. Vedd úgy, hogy az előbbi, mérlegelő válaszadás helyett tökönrúgtalak. De tényleg nem haragból, csak az érthetőség kedvéért...

Válaszok:
Arma Gedeon | 2017. január 8. 13:10
Counter | 2017. január 8. 13:24

Én se, csak súlyozomaz újonnan hallottakat az eddig tudottakhoz. A magyar történetírás másfélszáz éves munkásságához, Móricz Zsigmond tudásához... Nem pedig klikkeléseket vadászok történelemírást mímelve.

Válaszok:
Arma Gedeon | 2017. január 8. 14:52

A nagy fejedelem c. könyvre, amely az Erdély trilógia része. Szia, abbahagytam.

Válaszok:
Arma Gedeon | 2017. január 8. 22:54


Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó