Robbantások Magyarországon

2016. szeptember 29. 16:46

Szombat éjszaka a Nagykörúton robbantottak, két fiatal rendőr volt a célpont. Az ügyet sokan az aktuálpolitikával magyarázták, miközben nem ez volt az első robbantás Magyarországon, az utóbbi években sem. A hódoltságtól kezdve a kilencvenes évekbeli maffiaháborúkon át a legutóbbi merényletekig válogattunk a hazai robbantásos történetekből.

Szombat éjszaka detonáció rázta meg a Nagykörutat, két rendőr súlyosan megsérül. Robbanás. A bulinegyedben. Azóta kiderült: szándékos merényletről van szó. Viszont a füst szétoszlása után sokáig nem lett tisztább a kép.

A VS.hu ábrája (adatok: MTI)

A miniszterelnök kedden kijelentette: nincs köze a robbantásnak a migránsválsághoz. Érdemes hát elvonatkoztatnunk. Nem ez volt az első robbantás Magyarországon, és nem is mondhatjuk ritka eseménynek. A rendszerváltás óta 97 robbantásos merénylet történt.

1. Biatorbágy: az első, modern merénylet

1931. szeptember 13-án Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi viadukton robbantott, kisiklatva a rajta áthaladó vonatot. A mozdony és az első hat kocsi a megszakadt síneknek szaladva a mélybe zuhant, 22-en meghaltak és  17-en súlyosan megsérültek. A robbantás körülményei zavarosak. Állítólag az első osztályra nem adták ki az utasoknak a jegyeiket. Az is lehet, hogy nem személyvonatot akart Matuska kisiklatni. Egy tehervonatnak kellett volna előbb áthaladnia a viadukton, de az negyed órát késett, ezért előre engedték a bécsi gyorsot. 

 

Október 7-én, az osztrák hatóságok tartóztatták le Matuska Szilvesztert, egy bécsi magyar kereskedőt, aki bevallotta hogy ő robbantott. Magyarországon halálra ítélték, míg Bécsben enyhe ítéletet kapott Matuska. A később életfogytiglanra változtatott ítéletet a váci börtönben töltötte 1944-ig. A szovjetek bevonulásakor viszont megszökött és azóta sem tudni róla semmit. A merényletnek komoly politikai következményei lettek. A Károlyi-kormány országos statáriumot vezetett be és elkezdte a kommunistákkal való leszámolásokat. Elterjedt az az elmélet is, hogy Gömbös Gyula tervezte meg a merényletet Horthy beleegyezésével a Károlyi-kormány meggyengítése érdekében.

2. Csőbomba a kettes metrón

1989. február 17-én 2-es metrón egy házilag készített bomba robbant fel – idézi fel az Index az Esti Hírlap riportját. A szerelvény az Astoria és a Deák Ferenc tér között közlekedett a robbanáskor. A pokolgép átszakította a kocsi tetejét. A kocsiban száz ember utazott és csodával határos módon mindenki túlélte a támadást. A metróvezető úgy döntött, nem áll meg az alagútban, hanem továbbhalad a füstölgő kocsival a következő állomásig, hogy ott ürítsék ki a szerelvényt. Azóta sem tudják, ki volt a merénylő.

3. Ferihegyi merénylet

1991. december 23-án nyugat-német terroristák robbantottak a Ferihegyi gyorsforgalmi úton, a célpontjuk a Szovjetunióból Izraelbe kivándorló zsidók voltak. A szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) tagjai arab országokban kaptak menedéket és kiképzést, cserébe Európa szerte zsidók ellen irányuló merényleteket követtek el. Izrael felhívására ekkor tömegesen mentek Oroszországból a zsidó államba. Az utat Budapestig szárazföldön tették meg, majd innen repülővel mentek tovább a Szentföldre.

A merénylők az egyik zsidó kivándorlókat szállító konvojt nézték ki és egy bérelt autóba helyeztek el pokolgépet. Az autót a repülőtér 1-es termináljának közelében parkolták le. A működésbe hozott bomba azonban csak késve robbant fel és a konvojt kísérő egyik rendőrautót nekivágta az egyik autóbusz hátuljának. Mindkét jármű kigyulladt, a két rendőr súlyosan, a buszon utazó négy utas könnyebben sérült meg.

A merénylőknek a rendőri razziák ellenére sikerült kiszökniük az országból. Az elkövetőket, Horst-Ludwig Meyert német rendőrök 1999-ben üldözés során agyonlőtték, Andrea Klumpot pedig elfogták és 2004-ben 13 évre elítélték, többek között a ferihegyi robbantás miatt is. A harmadik elkövető ismeretlen, azóta sem fogták el.

4. Vadkelet és gengszterek  Aranykéz utca

A '90-es években történt az ország történetének legtöbb robbantásos merénylete: a VS (MTI) adatai alapján, szám szerint 53. Általában vállalkozók sportautóit, politikusok lakását, pártirodákat és szórakozóhelyeket akartak felrobbantani.

Az olajszőkítéshez kötődő maffiaháborúk leghíresebb és legtöbb áldozatot követelő merénylete az Aranykéz utcai robbantás. A célpont Boros Tamás vállalkozó, a rendőrség informátora volt. Egy Kispolskiba rejtett bomba robbant fel, amikor Boros elhaladt mellette. A detonáció óriási volt, Boros mellett további három ember halt meg és több mint húszan megsebesültek. Jozef Roháč és szlovák társai követték el a merényletet. Roháčék szlovák diplomata útlevéllel rendelkeztek, valószínűleg a szlovák titkosszolgálat megbízásából dolgoztak, akik oroszok utasításait követhették. Több merénylet is történt ez időben Magyarországon és Csehországban a szlovák bűnbanda kivitelezésében, valószínűleg a NATO-csatlakozás hátráltatásának érdekében.

Az üggyel összehozták Portik Tamást, a budapesti éjszaka akkori egyik urát is. Roháč-ot csak idén márciusban ítélte életfogytiglani fegyházra a fővárosi törvényszék, Portik 13 év börtönbüntetést kapott.

5. Lehel utcai robbantás

2014. január 13-án hajnalban a CIB banknak a Lehel utcai fiókját robbantották fel. Az elkövető személyazonosságát azóta sem sikerült kideríteni. A férfi egy cross motorral érkezett a helyszínre, majd egy fekete csomagot helyezett el a bank kapujában. A robbantás előtt a robbantó szólt az árkádok alatt fekvő hajléktalanoknak, hogy hagyják el a helyszínt.

+1 Kanizsa várában felrobbant az egész násznép

1577. március 21-én, Szent Benedek napján történt talán a legtöbb áldozatot követelő robban(t)ás hazánk történetében. Nem biztos, a detonáció okát ugyanis nem tudni, akár baleset is lehetett. Kanizsa várában Bornemissza János várkapitány lánya, Bornemissza Anna és Batthyány István menyegzőjén robbant fel a lőporos torony és raktár. Talán a részeg várkatonák gondatlansága indulhatott a tűz, ami a nyolcvan mázsa lőpor felrobbanásához vezetett. A leomlott épület alá szorult és meghalt az ifjú pár, a várkapitány és az egész násznép.

Mindenesetre az óriási robbantás hírére a vár alá vonultak a törökök. Háromszor megrohamozták az egész környéket ellenőrző várat, de egy ellentámadásnak és „isteni segítségnek” köszönhetően sikerült megvédeni a várat.  

A bejegyzés trackback címe: http://tortenelem.mandiner.hu/trackback/24995

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés