Újjáépült az Eötvös-kápolna

2016. szeptember 9. 10:00

Felavatták az újjáépített Eötvös-kápolnát, Eötvös-obeliszket és a Mária-kegyhelyet Ercsiben, Eötvös József végső nyughelyén. A műemlék-együttes avatásán Balog Zoltán miniszter a reformkori politikust méltatva megjegyezte, hogy az elődök együtt, áldozatot vállalva emelték a nemzetet.

Báró Eötvös József élete és öröksége erkölcsi mérce az utókor számára, nagyságával és tévedéseivel együtt – mondta az emberi erőforrások minisztere a Fejér megyei Ercsiben, ahol szombaton felavatták az újjáépült Eötvös-kápolnát, Eötvös-obeliszket és a Mária-kegyhelyet. A korábban erősen leromlott állapotú műemlék-együttest 73,5 millió forintból újították fel. 

Eötvös, a szabadság útján járó államférfi  

Balog Zoltán kiemelte, hogy Magyarország első kultuszminiszterének örökségére számot tart az ország, a kulturális kormányzat és a magyar közélet. Hangsúlyozta, hogy Eötvös József egy nagy nemzedék egyik legnagyobb alakja volt, amely „az országot új útra vitte, a szabadság útjára”. Olyan államférfiak irányították a nemzetet, mint Kossuth, Deák, Széchenyi vagy Eötvös, akik tisztában voltak a szabadság értékével, emelkedett helyzetükből fakadó felelősségükkel – fűzte hozzá.   

Balog Zoltán úgy vélte, az utókor tanulhat az elődök tévedéseiből, mert az elődök jobb életet akartak. „Együtt és nem egymás kárára akarták emelni a nemzetet, a nagy álomért képesek voltak áldozatot hozni” – fogalmazott, hozzátéve: áldozatok nélkül nem megy, ha mindenki csak a hasznot nézi, nem lesz előrehaladás. A miniszter Eötvös József szakpolitikai tevékenységét méltatva kiemelte, hozzá fűződik Magyarország közoktatási reformja, a népiskolai törvény, Európa egyik legprogresszívabb nemzetiségi törvénye. Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy báró Eötvös József születésének 203. évfordulójára méltó módon helyreállított kápolna kegyhely, zarándokhely és találkozási hely lesz a jövőben.

1828-ban épült a kápolna

L. Simon László (Fidesz) országgyűlési képviselő, a felújítás kezdeményezője felidézte, amikor az Ercsi határában álló kápolnánál először járt, a kápolna állapota cselekvésre ösztönözte. Örömének adott hangot amiatt, hogy a miniszter és mások önzetlenségének köszönhetően az Eötvös József nyughelyéül szolgáló kápolnát és a tiszteletére emelt obeliszket megmenthették az utókornak.

Az Eötvös-kápolna 1828-ban épült, építtetője báró Eötvös Ignác, császári és királyi kamarás, magyar királyi udvari alkancellár, titkos tanácsos és főpohárnokmester volt, aki felesége révén lett Ercsin birtokos. A kápolna sírboltjába először az öreg Lilien bárót temették el, 1828-ban. Őt követte lánya – Eötvös József édesanyja – Anna 1858-ban. Ekkor már Ercsi nem volt az Eötvös-család birtokában, anyagi okok miatt kénytelenek voltak eladni. Az Ercsiben töltött boldog időszak azonban oly mély nyomot hagyott Eötvös Józsefben, hogy végrendeletében meghagyta, hogy halála után a Duna fölé 40 méterrel magasodó kápolnába temessék, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre.

1879-ben közadakozásból Ybl Miklós tervei alapján kőobeliszk került a kápolna dunai oldalára, kovácsoltvas korláttal. Az obeliszk és a kápolna között kis kertet alakítottak ki melyben egy kőszarkofág is helyet kapott. Az így teljessé lett családi sírboltba már mást nem temettek. Eötvös József feleségét és gyermekeit máshol helyezték végső nyugalomra. A II. világháború heves harcai után az épület romlásnak indult. A kriptában lévő koporsókat többször kifosztották, a kápolnán utoljára 1986-ban végeztek karbantartási munkálatokat.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: http://tortenelem.mandiner.hu/trackback/24507