1946

Hetvenéves a magyar forint

2016. augusztus 1. 13:57

Amerikából visszakapott aranyfedezettel, francia és finn papírra nyomtatva került forgalomba ma hetven éve, 1946. augusztus 1-jén a forint. Az új magyar pénznem megszüntette a pengő addigi hiperinflációját és évtizedekig stabil fizetőeszköz maradt.

A háborút követő hónapokban, 1945 nyarától kezdve felpörgött az infláció Magyarországon: a régi fizetőeszköz, a pengő hihetetlen tempóban értéktelenedett el. Ahogy a Magyar Nemzet tavalyi cikke írja, 1946 júliusában egy dollár 4 600 000 quadrillió (4.600.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000) pengőt ért. Így a pengő bukását jelentő pénzromlás a világtörténelem egyik legnagyobb inflációja lett. 

Az ország sóvárogva várta az új, értékálló pénznem bevezetését. Ez lett a nevében a Károly Róbert korából származó forint – miután a máriás és a tallér elnevezéseket elvetették. 

A Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsátott új pénz fedezete a nyilasok által nyugatra hurcolt 28 tonna aranytartalék volt, amelyet az Egyesült Államok visszaszolgáltatott. Egy kiló színarany 13 200 forintnak, 1 forint 0.0757575 gramm színaranynak felelt meg. A pénzhez szükséges különleges papírt Finnországból és Franciaországból vásárolták meg.

A forint megszületésében részt vett Horváth János is: a veterán kisgazda, majd a rendszerváltás után fideszes politikus, a parlament korábbi korelnöke a Mandinernek adott interjújában így beszélt erről.

„Részt vett abban a parlamenti munkabizottságban, ami létrehozta a forintot 1946-ban. Mit tanulhatunk a forint létrehozásának körülményeiből és az akkor megszülető stabilitásból?

Azt, hogy az ország nekiállt és dolgozott. Ott volt a föld és ott voltak az emberek: ha a kettő összeáll, akkor lesz termény, amit el lehet adni és meg lehet venni. Ma sokkal kevesebbet termelünk, mint amennyit képesek lehetnénk termelni. A munkaképesek 20-30 százaléka nem dolgozik. 1946 körül az összkínálat két év alatt elérte az összkereslet mértékét. Márpedig az infláció azért van, mert kevesebb a termék, mint amire igény van és felverődnek az árak. Akkor a kínálat elérte a keresetet. Azt mondtuk: lesz stabil pénzünk. Elneveztük forintnak, és az emberek elfogadták. Miért stabil a pénz? Mert elfogadják.”

Mintegy egy éves előkészítés után a forint 1946. augusztus 1-jén került forgalomba. Fontos cél volt, hogy a gabonatermés addigra már a magtárakban legyen, és az új valutában fizessék az ellenértékét. Az új forint vásárlóértékét a háború előtti árakhoz igazították: egy mázsa búzáért negyven forintot kellett fizetni. 1946-ban az akkori dollár 11,7 forint volt.

1946-ban

1 kg kenyér 0,96 Ft,

1 kg búzadara 1,40 Ft,

1 kg liszt 1,40 Ft,

1 kg cukor 7,00 Ft,

1 liter kannás tej 0,90 Ft,

1 liter pasztőrözött tej 1,10 Ft,

1 liter benzin 1,60 Ft,

1 levél helyben 0,30 Ft,

1 telefonbeszélgetés 0,60 Ft,

1 csomag cigaretta 2,00 Ft volt.

A kommunisták saját érdemüknek akarták beállítani a forint bevezetését: minden felületen reklámozták, hogy Rákosi Mátyás „a forint apja”. A forint valódi atyja azonban a Horthy-korszak egyik gazdasági háttérszakértője, Varga István közgazdász volt.

Az arany alapú forint évtizedekig stabil maradt, csak a hetvenes évekbeli olajválság után köszöntött be az infláció, ami a rendszerváltás körüli években kezdett újabb szárnyalásba. 

Ugyan korábban mindig csak pár évre voltunk a forint euróra való cserélésétől, és Magyarországnak az EU-s vállalásai értelmében előbb vagy utóbb be kell vezetnie az eurót, de Orbán Viktor és kormánya máig lebegteti az euróhoz való csatlakozás dátumát. 

A jelenlegi uniós állapotokat látva még az is előfordulhat, hogy a forint fogja túlélni az eurót.

 

A bejegyzés trackback címe: http://tortenelem.mandiner.hu/trackback/23781