Mit kezdjünk a budai vár Mátyás-kori hagyományával?

2016. március 15. 18:09

Rostás Péter
Nullahategy

A töröktől való felszabadulás utáni korszakban hihetetlen vonzerőt jelentett, szinte mágikus hatást fejtett ki a Mátyás-korabeli, Atlantisz-szerűen elveszett palota, ami afféle világ csodája is volt. Interjú.

A nemrég megjelent könyvükben olvashatunk a Corvina könyvtárterem melletti helyiségről, aminek a mennyezetére csillagokat, csillagképeket festettek. Ebben azért turisztikai potenciál…

Jogos a kérdés, hogy mit lehet kezdeni a Mátyás kori hagyománnyal… Ott kezdődik a probléma, hogy le kéne mennünk  a pincébe, és ott kéne beszélnünk az első emeleti terem mennyezeti csillagképeiről, és a könyvtárszobáról, ami már több, mint 500 éve nincs…Csak a robosztus alapfalakat lehet megmutatni, gyönyörű kvádereket…

Valahogy mégis csak be kéne mutatni ezt az időszakot, hiszen egy homályzóna a titokzatos Mátyás-korabeli budai vár…

A középkori palotát, aminek az alapfalai nagy kiterjedésben megvannak, be kell mutatni, és a már feltárt részeket érthetővé kell tenni. Ma már senki nem érti, hogy épült fel a palota, mert ami ma körbejárható, az csak az erődrendszer a palota körül. Magából a palotából alig valami látható, hiszen a földszinttől fölfelé az egész középkori palota elpusztult, viszont az Oroszlános udvar alatt a középkori palota alapfalait oldalról meg lehet majd nézni. Az őrségi épület alá jutunk majd ki, ahol láthatóak lesznek az Árpád- , az Anjou – és a Zsigmond-kori várfalak, azok között el lehet jutni a visszaépülő Lovarda udvarára.

A középkor iránti rajongás sem 1945 után kezdődött…

A töröktől való felszabadulás utáni korszakban hihetetlen vonzerőt jelentett, szinte mágikus hatást fejtett ki a Mátyás-korabeli, Atlantisz-szerűen elveszett palota, ami afféle világ csodája is volt. Egyébként a Mátyás-kori királyi palota az egész középkor folyamán szervesen fejlődődött, és Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás a három legnagyobb építtetője a palotának. A XIX. század második felében, a pozitivizmus korában elkezdik valóban archeológiai értelemben is kutatni, és a ténylegesen megmaradt emlékek felé fordulnak. A leírásokat a metszetekhez párosították, és összhangba hozták, és készítettek rekonstrukciós látványterveket, amik közül kiemelkedik Lux Kálmán 1917-es nagy hatású akvarellje. Ő a két világháború közötti korszak befolyásos műemlékvédelmi szakembere, aki irányította az esztergomi palotakápolna föltárását, és rekonstrukcióját. Ennek európai híre lett, a magyar műemlékvédelemnek ez a feltárás az egyik mérföldköve.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://tortenelem.mandiner.hu/trackback/21174