Sok embernek mostanra lett nagyon elege közállapotunkból
Belefáradt Orbán tizennégy évnyi kormányzásába és abba, hogy az ellenzék ez idő alatt nem tudta őt és rendszerét legyőzni.
Egy sor dolgot kimondott, amik mára a magyar jobboldali fősodor alapjait jelentik.
„Csurka remek író volt, akivel iskolai tankönyvekben és színpadokon kéne találkozzunk. Csurka István – ahogy Donald Trump is – azzal lett pária korábbi, kiváltságos helyzetéből, hogy azt, amit korábban szakmailag jelenített meg, átvitte a közéletbe is. Tehát aki kicsit is odafigyelt Trump korábbi interjúira, megnyilatkozásaira, tudhatta, hogy azok közül jó párat a republikánusok mainstream ága sem szívesen vállalna fel, annyira feloldódtak a baloldali kulturális izében. Aztán Trump nem csak fel merte vállalni, de még sikeressé is vált ezzel, a legsikeresebbé.
Csurka írásaiból ugyanúgy kiviláglik a nemzet, a magyarság és tágabb értelemben az emberek féltése, mint későbbi közéleti állásfoglalásaiból. És azt látták pályatársai – köztük az MDF prominensei is –, hogy ezeket teljesen komolyan gondolja, ebből fakadóan nem is kíván engedni az elveiből. S mivel az évtizedes baloldali diktatúra hatására a többség domesztikálódott, fokozatosan elfogyott körülötte a levegő.
A rendszerváltoztatás előtt sokan rajonganak érte, később is kevésen múlt, hogy az MDF elnöke legyen, ám aztán rövid úton eltávolítják a pártból, miután a demokratikus Magyarországon addig példátlan boszorkányüldözést hajtanak végre ellene. A baloldali nyilvánosság őt tekintette állatorvosi lovának, mondván, Csurkán most megnézzük, mennyire sikeres, ha valakire az összes létező politikai szitokszót rászórjuk.
A siker elég hangos lett, egészen 1998-ig, amikor egyedülálló módon sikerült bizonyítania egyrészt azt, hogy teljesen új pártok is be tudnak jutni a parlamentbe – ez 2010-ig újfent elképzelhetetlen volt –, másrészt azt, hogy léteznek olyan markánsan jobbos választók, akiket még az akkori, döbbenetesen nagy, baloldali médiatúlsúly sem tud elbizonytalanítani. Csurka akkoriban – és annak előtte meg utána is – egy sor dolgot kimondott, amik mára a magyar jobboldali fősodor alapjait jelentik. Úgy volt jobboldali ellenzéke az első Orbán-kormánynak, hogy közben a nemzetpolitikai kérdéseknél nem volt kérdés, melyik gombot nyomják a frakciójában.
Aztán elkövetett egy csomó politikai hibát, hiszen elsősorban nem jó politikus volt, hanem kiváló művész és nemzetét féltő vátesz, aki a politikai machinációk terepén kevésbé volt képes eligazodni – meglepő módon ebben nagy hasonlóságot mutatott Antallal.”
Nyitókép: Facebook