Négy pontban arról, miért közelít a Mi Hazánk végórája

1, A nemzeti radikális mozgalmakat a válságidőszakok szülik

A rendszerváltást követően háromszor futottak neki a magyarországi nemzeti radikálisok az intézményesülésnek: előbb a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Jobbik Magyarországért, most a Mi Hazánk Mozgalom képében.

Megbélyegzéssel sosem fukarkodtak közszereplők, szakértők, s ez talán épp azért lehetséges, mert a különböző korszakok egyes lokális, globális problémái más-más kérdésfeltevéseket, válaszokat követeltek tőlük. Radikális nemzeti globalizmusellenesek, de nem szélsőségesek, nemzeti szocialisták – mondogatták a MIÉP-ről; ahogy a nemzeti radikálisok eddigi legsikeresebb formációja, a Jobbik is volt már szélsőséges, posztfasiszta, neonyilas, nemzeti bolsevik, elitellenes és rendpárti tömörülésnek titulálva. Mint a nagyvilágban, úgy idehaza is a radikálisok a válság- vagy az úgynevezett átmeneti időszakokban erősödtek, erősödnek meg. Ilyen volt például a második világháború utáni periódus, az adóemelések elleni protesztpártok megalakulásának, illetve a bevándorlásellenes mozgalmak létrejöttének időszaka.

s ez vezeti például a Jobbik egykori, a Mi Hazánk jelenlegi prominenseit.

2, A nemzeti radikális tömörülések nem maradnak fenn sokáig

Ennek ugyancsak különböző indokai vannak. Leggyakrabban a személyi ellentétek éleződnek ki odáig, hogy a kilépéseknek köszönhetően minimum pártszakadás megy végbe. „A nemzeti radikalizmusnak az elmúlt évtizedekben megvolt a társadalmi jogosultsága, egyben a keresztje: sokszor, ötszázalékos küszöbön táncolva nem volt hálás feladat a képviselete. Pláne, hogy emberi okok miatt kétszer újra kellett kezdeni a pártépítést a nulláról – mondta korábban a Mandinernek Novák Előd, a MIÉP, a Jobbik egykori, a Mi Hazánk jelenlegi politikusa. – Három párt sikeres parlamentbe juttatásában vettem részt, és bízom benne, hogy többé nem kell a nulláról újrakezdeni.”

Szakértők az üvegplafon elérésével, a kezdetben hegemón szavazóbázis növekedésével, polarizációjával magyarázzák ugyanezt. Mikor a Mi Hazánk zászlót bontott, szó sem volt koronavírus-járványról, korlátozásokról, pandémiaszerződésekről, orosz-ukrán háborúról, Ukrajna európai uniós csatlakozási lehetőségéről, gázai konfliktusról. Most igen. Toroczkai Lászlóék a két világháború népi irodalmából – „Minden magyar felelős minden magyarért!” – építkezve hangoztatták tovább azokat a radikális antikapitalista, globalizmusellenes jelszavakat, amelyeket Vona Gáborék a Jobbik néppártosodásával el-elhallgattak a napirendjükről. De már a Mi Hazánk sem feltétlenül ezt az irányt követi.

3, A nemzeti radikálisok politikai sikerei változást hoznak

A Jobbiknak 2009, a Mi Hazánknak 2019 lett a fordulópont. Erőteljesebb nemzeti karakterük európai parlamenti választási sikereiket követően kezdett erodálódni – hiába EU-ellenes kilengéseik, előbbi a listás voksok 14,77 százalékát, utóbbi tíz esztendővel később a szavazatok 3,3 százalékát –, merthogy olyan szempontokat kellett figyelembe venniük, amikkel korábban nem kellett kalkulálniuk.

– lásd: programpontjaiknak jogi szabályozást kell biztosítani, készülő normákhoz kiegészítéseket, változtatásokat lehet benyújtani.

Ettől kezdve nem csupán a nemzeti radikálisokat szükséges megszólítani, a pártnélküli bizonytalanok mellett a kormány- és ellenzéki pártokban csalódottak bevonzására is törekedni szükségeltetik; s mindezt csupán azért, mert kétezer-tízben és kétezer-huszonkettőben elérték a parlamenti küszöböt. A Medián, de a Republikon számai sem azt prezentálják, hogy az egykori MIÉP-, Jobbik-szavazók adják a Toroczkaiék bázisát.

4, A változások viszont megosztják a nemzeti radikálisok támogatóit

A Mi Hazánknál ma már kezd kikristályosodni, hogy képtelenek jól artikulálni programpontjaikat. A Demokratikus Koalíció utáni harmadik pozíciójuk szinte minden közvélemény-kutatásban stabilnak tűnik, azonban ez az üvegplafon.

Megosztottság körvonalazódik a már említett pandémia ügyében,

„A tét óriási, hiszen a soha nem látott pusztítást hozó harmadik világháború felé tartunk. Ezt kell megakadályozni. Meg kell állítani a háborús őrjöngést, mert minden kiontott élet valójában csak a globális irányítók érdekeit szolgálja” – olvasható a Mi Hazánk honlapján.

A nemzeti radikálisokkal szoros szövetségben lévő Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom például a következőket írta: „Számunkra lelkiismereti kérdés,  gyakorlatilag egyetlen hazai szervezetként felvállaljuk az elnyomott palesztin nép ügyét, ami túlmutat a gázai és ciszjordániai történéseken. Természetesen elítélünk mindenféle terrort – a ténylegesen civilek legyilkolását –, de tágabb kontextusban vizsgálódva egyértelmű, hogy nem lehet Izrael mellett lándzsát törni, sőt, a cionista propagandát ellensúlyozni kell!”

Hasonlókkal jelentkezett a Betyársereg, a szervezet videójában „gázai ellenállás” által alkalmazott „katonai megoldásokról” beszéltek, bizony eltérve „a mainstream média által közvetített narratívától”. Beszédes pillanat volt, mikor a Hazatérés templomában Hegedűs Lóránt református lelkész vendégül látta a budapesti palesztin nagykövetet, aki azt üzente a magyar társadalomnak, ne higgyenek a médiának, mert azt „beszennyezték az izraeli hazugságok”.

Itt volt Novák Előd is, aki pedig nem szavazta meg az Országgyűlésben a terrorizmus elítéléséről és az áldozatok melletti kiállásról szóló politikai nyilatkozatot. Párttársai tartózkodtak, a Mi Hazánk-hívek pedig kérdőre vonták a pártelnököt.

Nyitóképet készítette: Földházi Árpád (Mandiner)