Elárulta az államtitkár, mire jutottak az új családtámogatási eszközökkel
Hornung Ágnes arról is beszélt, hogy „a csok plusznak a családok támogatásán túl komoly gazdaságélénkítő hatásai is vannak”.
A kommunista titkosszolgálatok jelentős energiát fordítottak arra, hogy az emigrációba menekült értelmiséget behálózzák.
„Az ellenségesnek minősített személyeket igyekeztek lejáratni, hitelteleníteni, illetve mindent megtettek azért, hogy a kialakuló emigráns csoportokat bomlasszák, a tagokat egymás ellen fordítsák. Voltak azonban olyanok is a nyugati magyarság soraiban, akikről úgy gondolták, megengedőbb hangnemben gondolkodnak a szovjet megszállás alatt álló szülőföldről, honvágyuk és gyökereik olyan erősek, hogy könnyen találhatnak egy gyenge pontot, amelynek felhasználásával a közelükbe férkőzhetnek.
Minél ismertebb személyről volt szó, annál nagyobb visszhangot kapott, ha sikerült hazacsábítani, de sokszor a cél csupán annyi volt, hogy pozitív hangnemben nyilatkozzon az otthoni viszonyokról, ezzel is befolyásolva a környezetét.
Az ötvenes évektől meginduló Szabad Európa Rádió (SZER) szerkesztősége az egyik legfontosabb közösség volt, ahová be akart épülni a hazai államvédelem. Nem véletlenül. Nem pusztán arról volt szó, hogy műsoraik hangvétele erősen antikommunista jelleget öltött, hanem az első perctől kezdve nyilvánvaló volt, hogy az amerikai hírszerzés üzemelteti az intézményt. A különböző nemzetek szerkesztőségei – így a magyarok is – mindent megtettek azért, hogy minél részletesebb információkat szerezzenek a vasfüggönnyel elzárt hazájukról. Legtöbbször természetesen a frissen »disszidált« emberektől szerezték a híreket, de próbálkoztak az otthoni barátaik, ismerőseik segítségével is tájékozódni, valamiféle amatőr »kémhálózat« kiépítésével is kísérleteztek. A magyarországi hírszerzés a SZER megkörnyékezésével részben be akart épülni az ellenséges titkosszolgálat berkeibe, részben pedig olyan rést keresett, amelyen keresztül saját érdekeiknek mentén tudták volna befolyásolni az adások hangvételét. Ezen megfontolások vezettek oda, hogy a rádió egyik első munkatársa, Vámos Imre – aki a Látóhatár című emigráns folyóirat szerkesztője is volt egyben – kiemelten fontos célszeméllyé vált az ÁVH számára. A beszervezésére indított akciók jó bepillantást engednek a korabeli államvédelem működési mechanizmusaiba.”
Fotó: MTI/Balogh Zoltán