Magyar nők a gulagon

2015. november 25. 11:22

November 25-e a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapja: emlékezzünk a gulagot megjárt magyarokra Sára Sándor filmjével.

2015. november 25. 11:22

 

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ottapont
2015. november 25. 15:48
A Hagyaték sorozatban https://www.youtube.com/user/hagyatekweb/videos a hazásságról szóló részben mesél Böjte Csaba egy szívszorító szerelmi történetről egy Gulágra hurcolt nővel kapcsolatban https://www.youtube.com/watch?v=ygaMELy8cXE (2:52-nél) Talán még megérjük, hogy ilyen és ehhez hasonló történetékről is készülnek magyar filmek.
ottapont
2015. november 25. 14:35
Egy nemet hadifogoly viszontagságos szökésének és hazatérésének története Ameddig a lábam bírja https://www.youtube.com/watch?v=87mruCvVg4Y
ottapont
2015. november 25. 13:46
Tegnap néztem végig, majd utána egy beszélgetést Sára Sándorral, amelyben megemlítette, hogy a mintegy háromszázezer elhurcolt magyarból (egészen pontosan adatok erről a mai napig nincsenek, talán majd egyszer kiderülnek a KGB titkos dokumentumaiból) körülbelül háromezer tért vissza élve és közülük mintegy harminc! nő. Mikor erről hallott elhatározta, hogy felkeresi őket, hogy legalább az emlékük megmaradjon és az eljövendő generációk emlékezetéből ne hulljanak ki teljesen. Tisztelet és köszönet Sára Sándornak ezért a filmért (is).
gereb6
2015. november 25. 13:44
Ha így… ha úgy… Nem volt bennünk elég szabadságszeretet. S még kevésbé volt meg a helyzet valódi ismerete. Tizenhétben egy feltartóztathatatlan kisülésben mindent kiadtunk magunkból, azután siettünk alávetni magunkat s SZÍVESEN vetettük alá magunkat. (Arthur Ransom leír egy munkásgyűlést Jaroszlavlban 1921-ben. Kijöttek Moszkvából a Centrálkomitétól a munkásokhoz, hogy megbeszéljék a szakszervezetek körüli vita lényegét. Az ellenzék képviselője, Ju. Larin megmagyarázta a munkásoknak, hogy a szakszervezet dolga őket védelmezni az adminisztrációval szemben, hogy nekik kivívott jogaik vannak, amelyeket senkinek sem szabad megnyirbálni. A munkások teljes közönnyel viszonyultak az ügyhöz, egyszerűen nem értették, mi ellen kell még védeni őket s mire kellenek még nekik jogok. Amikor pedig fellépett a központi irányzat képviselője, és szidta a munkásokat lazaságukért, lustaságukért, valamint áldozatokat követelt: ingyen túlórázást, élelemkorlátozást s katonai fegyelmet az üzemvezetőséggel szemben, ujjongásban és tapsban tört ki a gyűlés.) Mi egyszerűen RÁSZOLGÁLTUNK mindenre, ami következett. (Alekszandr Szolzsenyicin)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!